Parti Gergely

Bár az utóbbi években két válságot is megélt a világgazdaság, a megfelelő munkavállalók megtalálása és kiválasztása ennek ellenére sem lett egyszerű feladat. A vállalatok számtalan forrást  igénybe vehetnek. Többek között népszerű megoldás az ügynökségek bevonása, melyek szolgáltatásai között megtalálhatjuk a toborzást és a fejvadászatot egyaránt.

Sokan azonban nincsenek tisztában a kettő közötti különbséggel, keverik a fogalmakat és sokszor nem is megfelelően használják. Ha te is szeretnéd tudni a különbséget, akkor tarts velünk, ebben a cikkben bemutatjuk a két módszer közötti különbséget és az alkalmazásuk megfelelő módját.

 

Kezdjük a toborzással, mit is jelent pontosan a fogalom?

A HR portál definíciója szerint: “A toborzás célja az üres vagy megüresedő, illetve létesítendő munkaposztokra potenciális munkavállalók felkutatása és megnyerése; lehetőleg olyan pályázók vonzása, akik a munkaköri követelményeknek megfeleltethetők, vagyis az álláshely betöltésére alkalmas személynek kiválaszthatók.”

Tehát egyszerűbben nyitott pozíciókra releváns jelöltek felkutatása és kiválasztása. A definíció azonban nem tér ki egy fontos részletre, mely szerint a toborzás inkább nagyot merít és főként az aktívan álláskereső jelöltekre céloz. Emiatt azonban sokszor jóval több jelölt kerül bele a folyamatba. Sokszor olyanok is akik nem rendelkeznek releváns tapasztalattal az adott területen, de szeretnének ezen területen elhelyezkedni. A másik kiemelhető pont, hogy az alkalmazott módszerek sokszor kedvezőbb költséggel vehetőek igénybe, mint a fejvadászat esetében.

Mik a legnépszerűbb toborzási technikák?

• Álláshirdetések, melyeken platformtól függően az ingyenes hirdetéstől akár 200 000Ft-ig is terjedhet a díjuk. A legnépszerűbbek a vállalati weboldalak, a közösségi oldalak és a hirdetési oldalak, mint a profession.hu.
• Social media, melyek közül legnépszerűbb a Linkedin, de a vállalati toborzók gyakran posztolnak hirdetéseket a Meta platformokon is.
• Az állásbörzék is hatékonyak, mert a személyes találkozás eredményeként a meggyőzés ebben az esetben a leghatékonyabb, a részletesebb vállalat, termék, vagy szolgáltatás bemutatással. Magyarországon a legnépszerűbb börzék a HVG, JOBVERSE és az egyetemi állásbörzék.

Mit jelent a fejvadászat?

Ebben az esetben az első találat a wikipédia definíciója:

“A fejvadászat (executive search) olyan szolgáltatás, melynek során egy betöltetlen állásra a jelöltet nem hirdetés, hanem közvetlen keresés során választják ki.”

Ebben a megfogalmazásban már benne is van a legfontosabb különbség, miszerint fejvadászat során általában a passzív, nem aktívan állást kereső jelölteket szólítják meg, így jóval kevesebb, de általában csak releváns, megfelelő tapasztalattal és szaktudással rendelkező jelölteket kapnak az ügyfelek. Ennek azonban ára van, iparágtól függően és sikeres betöltés esetén az ügynökségek díja a jelölt 1-3 havi fizetése is lehet.

Mik a fejvadászat legfontosabb csatornái?

• Közvetlen megkeresés, mely történhet telefonon, emailben, vagy social media felületeken keresztül, ehhez a jelölteket a vállalatok a saját belső adatbázisukból, vagy külső adatbázisokból érik el.
• Social media, melyen speciális módszerekkel találják meg a megfelelő jelölteket, emiatt érdemes minél részletesebben kitölteni a saját oldalunkat.
• Ajánlási rendszerek, a fejvadászat legegyszerűbb, azonban sokszor elfeledett útja, tehát az állásokat ajánlani a kapcsolati körben.
• Piac és versenytársak feltérképezése és vadászata, melyet bár egyre kevesebb ügynökség csinál, de épp ezért van nagy erő benne. Hisz így sok olyan jelöltet lehet elérni, akik adatbázisokban és social media felületeken nem elérhetőek. Legtöbbször a lehetséges jelölteket személyesen a versenytárs telephelyén, vagy telefonon  keresztül keresik meg, akár fedősztorik alkalmazásával, így nagyon nehéz védekezni ellene.

Melyiket mikor érdemes alkalmazni?

A toborzást egyszerűbb és könnyen betölthető pozíciók esetén, mint a pályakezdő pozíciók, támogató területek, például asszisztencia, ügyfélszolgálat, stb. Ezekre a pozíciókra egy hirdetés is sikeres lehet, melyre sok releváns jelölt jelentkezhet be. 

A fejvadászatot inkább speciális szaktudást igénylő pozíciók, vezetői pozíciók esetén érdemes alkalmazni, hisz a jó jelöltek ezeken a területeken nem szoktak aktívan pályázni, de célravezető lehet a bizalmas keresések kapcsán is, például minőségi cserénél, amikor a vállalat titokban szeretné megtalálni a megfelelő munkavállalót.

Összegezve tehát a toborzás egy széleskörű jelölt felkutatás, mely kedvezőbb költségekkel, de sokszor több irreleváns jelölttel járó folyamat, mely nem garantálja, hogy a végén megtaláljuk a megfelelő jelöltet. A fejvadászat egy proaktív, tudatos stratégia alapján felépített folyamat, mely csak a megfelelő jelöltekre fókuszál, de jóval többe is kerül.

Mindkét módszer célravezető lehet. Manapság a nagyvállalatok általában a két módszer kombinációját alkalmazzák, ez is a legcélravezetőbb, mert legtöbbször különböző területeken lehetnek hatékonyak.

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!