Vége a „versenyképes fizetés” korszakának? – Amit a bértranszparenciáról tudni érdemes
https://fejvadaszcegek.hu/wp-content/uploads/2026/06/Bertranszparencia-blog-LinkedIn-cover-1024x576.png 1024 576 Aranyi Réka Aranyi Réka https://secure.gravatar.com/avatar/dca83803a897c0d7e607f4d36ae304b58aeb06f25e76b13db9ab186d4f0921ae?s=96&d=mm&r=gAz Európai Unió a bértranszparencia irányelvét 2023-ban fogadta el és a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett átültetniük a saját jogrendjükbe. A szabályozás jelentős változásokat hoz a munkáltatók és munkavállalók számára, melynek célja az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének erősítése, valamint a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. Az irányelv előírja, hogy azonos munkáért legfeljebb 5%-os bérkülönbség engedélyezett.
Az egyik legjelentősebb újítás, hogy a munkáltatóknak a toborzási folyamat korai szakaszában – akár már magában az álláshirdetésben is – tájékoztatniuk kell a jelölteket az adott pozícióhoz tartozó bérsávról. Emellett a munkavállalók jogosultak lesznek információt kérni arról, hogy azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozó kollégáik milyen bérezésben részesülnek.
A nagyobb vállalatokra további kötelezettségek is várnak, ugyanis a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket, és amennyiben egy adott munkaköri kategóriában az eltérés meghaladja az 5%-ot, azt objektív okokkal alá kell támasztaniuk vagy korrigálniuk kell a különbséget.
A bértranszparencia nem csupán egy újabb adminisztratív kötelezettség. A cégeknek át kell tekinteniük bérstruktúráikat, dokumentálniuk kell a bérezési elveket, valamint olyan munkaköri értékelési rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek objektív alapot biztosítanak a fizetések meghatározásához.
Bár a felkészülés jelentős erőforrásokat igényelhet, az átlátható bérezés hosszú távon erősítheti a munkavállalói bizalmat, támogathatja a tehetségek megtartását, és hozzájárulhat egy igazságosabb vállalati kultúra kialakításához.
Tehát foglaljuk össze röviden a legfontosabb szabályokat:
- A munkáltatóknak a toborzás során transzparensen kell kezelniük a pozíciókhoz tartozó bérsávokat.
- Nem lehet megkérdezni a jelölt korábbi fizetését.
- A meglévő dolgozók jogosultak a saját és hasonló munkakörök bérstruktúrájáról nemekre bontva információt kapni. Egyenlő munkáért egyenlő bért irányelv.
- Nagyvállalatoknak rendszeres jelentési kötelezettségük van.
- Az 5%-nál nagyobb különbségeket meg kell szüntetni, vagy indokolni kell.
Magyarországnak az uniós irányelvet nemzeti jogszabályokba kell átültetnie. Bár a részletes hazai szabályozás még kialakítás alatt áll, a munkáltatóknak már most érdemes felkészülniük a bérrendszerek, munkaköri besorolások és HR folyamatok felülvizsgálatára. A Munka Törvénykönyve eddig is tartalmazta az egyenlő bérezés elvét, de még nincs kötelező bérsáv közlés, vagy riportálás, így ez itthon is nagy változásokat hoz.
Jelenleg még nincs elfogadott magyar implementációs jogszabály, de várhatóan a kormány ezt rövid távon kezelni fogja, így érdemes követni a jogszabályi változásokat.
A bértranszparencia korszaka Magyarországra is megérkezik. Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek az átlátható és objektív bérezési gyakorlatokra, nemcsak a jogszabályi elvárásoknak felelhetnek meg, hanem vonzóbb munkaadóvá is válhatnak a munkaerőpiacon.




