Posts Tagged :

HR

A jól-létmenedzsment stratégia, nem csak egy megkapó mottó

1024 819 Tóth Dorottya

Május 15-én tartották az Egészséggel a vállalatokért szakmai konferenciát az Europa Event Centerben, Budapesten.  A konferencia szervezője az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület volt, a lenyűgöző és tanulságos előadások mellett rengeteg, az egészséggel kapcsolatos programon is részt lehetett venni a konferencia ideje alatt.

A konferenciáról Marketing Koordinátorunk, Tóth Dorottya, írta meg tapasztalatait:

 

“A munkahelyi jóllét nem „nice to have””

Hirdeti a konferencia B szekciójának első előadása, a mellett, hogy teljesen valid, mára már számokkal alátámasztható a munkahelyi valóságban.
Azonban mielőtt beleugranánk a közepébe, vegyük szemügyre a programot. A délelőtti blokk a vezetői egészségről szólt. Aminek a fontosságát tökéletesen felvázolta és példázta, Kárpát Krisztinának, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatójának keynote előadása. Saját példáján keresztül igyekezett (kifejezetten sikeresen, szerk.) rámutatni egy nagy igazságra – miszerint, olyan egy szervezet, amilyen a vezetője/vezetősége. Előadásában nagyszerűen szétválasztotta a fizikai és mentális dimenziókat, ami segítette a hallgatóságot, hogy valóban láthassa az összefüggéseket és az egészségtudatosság fontosságát.
A délelőtti blokk egyik meglepő, azonban legenergizálóbb pontja, a kerekasztal beszélgetés előtti légzőgyakorlat volt, Dr. Toldy Anna, wellbeing szakértő, az EMEGY elnökének vezetésével.

 

Wellbeing – nem csak egy szlogen

A ‘Lép a cég!’ díjátadója után két szekcióra szakadt a konferencia; az ‘A Szekció,’ Lelki egészség a munkahelyeken, míg a ‘B Szekció’ Jól-lét alapú innováció a munkahelyen fókusszal nyújtott nem csak elméleti, de gyakorlati példákat a résztvevők számára. Mivel adatvezérelt személy vagyok – és még nem tudok egyszerre két helyen lenni – a ‘B Szekció’ előadásait választottam.

Itt Dr. Kajos Attila (docens, tanszékvezető Budapest Corvinus Egyetem), előadásával indult a másfél órás előadás sorozat. ‘A munkahelyi jóllét nem „nice to have” – amit az adatok bizonyítanak’ előadáson nem csak érdekes, de megdöbbentő adatokat is megtudhattunk egy nemrégiben végzett kutatásuk eredményeként. A kutatás során 583 érvényes kitöltést dolgoztak fel; ami tekintetbe véve, hogy egy közel fél órás kitöltési időt kívánó kérdőívvel dolgoztak szép eredmény.

A munkavállalói egészség és jóllét valóban stratégiai versenyképességi tényező. A kitöltők 67%-a tölti munkaidejének minimum 80%-át ülőmunkával. Habár drasztikus adat, önmagában talán még nem eget rengető – azonban, a kutatás szerint 48% egyáltalán nem alkalmaz semmilyen stresszkezelő technikát. Ezen az adaton segíthet, ha több különböző lehetőséget is szolgáltat a munkáltató, mint például különböző mozgásformák akár munkaidőn belül (korábban mi is írtunk különböző wellbeing gyakorlatokról és azok hatásairól).

Ehhez kapcsolódva például vizsgálták, hogy mik a munkáltatók által kínált és a munkavállalók által igényelt wellbeing lehetőségek. Míg a vállalatoknál leginkább elérhető többek között a SZÉP kártya vagy támogatják az országos programokat, a valódi igény inkább a fitness / edzőterem bérletre lenne – az igény 45%-os ellentétben a 13%-os kínálattal, miközben például a SZÉP kártya esetében az igény 27%-os ellentétben a 76%-os kínálattal.

Egy másik érdekfeszítő adat volt a kitöltők között a kiégés aránya – a teljes minta 48,4%-a nyilatkozott úgy, hogy magasan kiégettnek érzi magát. Az előadásban az is elhangzott, hogy a holnap fluktuációja az elkötelezett, de kiégett munkavállaló (ebben a témában is született egy átfogó cikkünk).

 

“Mit szedjek, hogy jobban érezzem magam? – A lábadat.”*

Mindegyik szekció vége egy kerekasztal beszélgetéssel ért véget. A ‘B Szekció’ záróbeszélgetésén Dr. Szabó Ágnes (adjunktus, Budapest Corvinus Egyetem), Dr. Babai László (elnök, Magyar Életmódorvostani Társaság, PrimaMedica ügyvezető), és Djogni Ábel (vezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Sportiroda) osztották meg gondolataikat a társadalmi innovációról. Fókuszban, hogy hogyan ültessük gyakorlatba a jól-léti programokat.

Ebéd után a két csoportos workshop (Szakmai World Cafe Lelki „recovery zone” és Társadalmi innováció) előtt még meghallgathattuk Lakatos Péter (erőnléti szakértő, Longevity Coach, Kortalanul Életstílus Program alapítója) nagyszerű előadását ‘Kortalanul’ címmel. Az evés utáni bágyadtságot nagyszerűen űzte el a mozgás fontosságáról, az energiaszint kezeléséről és a mentális egészség egyensúlyának megteremtéséről szóló előadás.

*Lakatos Péter, erőnléti szakértő, Longevity Coach, Kortalanul Életstílus Program alapítójának szavai

 

Nem csak beszéd, gyakorlat

A konferencia ideje alatt a kitelepült kiállítóknál különböző egészségmegőrző programokon és felméréseken lehetett részt venni. A HQLab-nál szervezeti egészség-index kvízt töltöttünk (hogy megtudhassuk mennyire egészségtudatos a szervezet, ahol dolgozolunk). A Nyugizóna standjánál felettébb kimerítő beszélgetést folytattunk a mentális egészség megőrzésére irányuló szervezeti lehetőségekről, mint például az anonim pszichológiai konzultációk.

Volt vércukorszint- és vérnyomásmérés, sőt még a vállalati masszázst is ki lehetett próbálni. Képtelenség volt eljönni anélkül, hogy nem beszéltünk a Personal Best – Mozgásszervi rendelő kollégáival. A TestMentor program megismerése mellett a helyszínen megvizsgálták a szabad mozgásdimenziókat – vagyis, hogy mennyire vagyunk flexibilisek. Alap mozgásformákat kellett végrehajtani, például mennyire könnyen és meddig tudod elfordítani a fejed.

 

Összességében egy valóban mozgalmas és tartalmas szakmai napon tudtunk részt venni az EMEGY szervezésében.

MATE Állásbörze 2026 – élménybeszámoló a gödöllői karriernapról

1024 819 Tóth Dorottya

Április 15-én rendezték meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állásbörze és Kooperatív Gyakornoki Börzéjét Gödöllőn, amely az agrár- és élettudományi szektor egyik kiemelkedő egyetemi karrierrendezvénye.
Az esemény kiváló lehetőséget biztosított a hallgatók és pályakezdők számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek munkáltatókkal, gyakornoki helyeket találjanak, valamint hasznos karrier tanácsokat kapjanak.

 

Tanácsadás és személyes karrier támogatás

Délelőtt Aranyi Réka kolléganőnkkel, délután pedig Ihárosi Dániel kollégánkkal volt lehetősége az érdeklődőknek beszélgetni.
A tanácsadások során szó volt többek között:

  • önéletrajzírásról és LinkedIn jelenlétről
  • állásinterjúra való felkészülésről
  • karrierút tervezésről
  • személyes erősségek és kompetenciák tudatosításáról

 

Sokszínű kiállítók és karrierlehetőségek

A MATE állásbörze egyik legnagyobb erőssége a kiállítók sokszínűsége volt. Az agrárszektor meghatározó szereplői mellett élelmiszeripari cégek, multinacionális vállalatok, valamint pénzügyi és tanácsadó szervezetek is jelen voltak.
A résztvevők így átfogó képet kaphattak:

  • agrár- és élelmiszeripari karrierlehetőségekről,
  • multinacionális cégek gyakornoki programjairól,
  • pályakezdő pozíciókról és duális képzésekről.

Megnyitó beszédében Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte: „[…] olyan találkozások jönnek létre, amelyek akár életre szóló lehetőségeket tartalmaznak.”
A nap végére egyértelművé vált, hogy ez nem csupán egy állásbörze volt, hanem valódi kapcsolatépítési lehetőség a jövő szakemberei számára.

 

Inspiráló előadások a munkaerőpiacról

A szakmai programok között több kiemelkedő előadás is helyet kapott.
Dr. Hruska Emese, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusa az önbizalom és önprezentáció fontosságáról beszélt a munkaerőpiacon.
Tibenszky Moni Lisa előadásában a kiégés megelőzésére és a mentális megküzdési stratégiákra helyezte a hangsúlyt. Egy különösen fontos gondolat: a „nem” kimondása tanulható, és kulcsfontosságú a hosszú távú egyensúlyhoz.
Kereszti Zsófia, a Food Revolution HR vezetője a bértárgyalás aktuális kérdéseit és a bértranszparencia hatásait mutatta be gyakorlati példákon keresztül.

 

Profi szervezés és kiváló élmény

A rendezvény nemcsak szakmailag, hanem szervezés szempontjából is kiemelkedő volt. A szervezőcsapat rendkívül kedvesen és segítőkészen támogatta a kiállítókat és látogatókat, a kommunikáció végig pontos és profi volt. A gördülékeny lebonyolítás mellett a kiváló catering is hozzájárult a kellemes, inspiráló hangulathoz.

 

Miért érdemes részt venni a MATE állásbörzén a jövőben is?

A MATE Állásbörze 2026 bebizonyította, hogy az egyik meghatározó egyetemi karrieresemény Magyarországon az agrár és élettudományi területen.
🔶 közvetlen kapcsolat munkáltatókkal
🔶 gyakornoki és pályakezdő lehetőségek
🔶 hasznos karrier tanácsadás
🔶 inspiráló előadások
🔶 kiváló szervezés és élmény

Mindent egybevetve egy rendkívül inspiráló és tudásközpontú napon vagyunk túl. Bízunk benne, hogy a munkaerőpiacra frissen kilépő hallgatókkal a jövőben is találkozunk még.

Amikor a munkavállaló válogathat — a tavaszi Jobverse Állásbörzén jártunk

1024 819 Tóth Dorottya

Március 4-én és 5-én tartották az idei első Jobverse állásbörzét, a BOK csarnokban. Ahogy az elmúlt 4 évben megszokhattuk, nagy érdeklődés övezte az esemény – nagyfokú kiállítói változatosságot, és rengeteg érdeklődőt tudhat maga mögött ismételten a két nap. Jól felépített belső terével, és valóban sláger előadásokkal és tanácsadásokkal tűzdelt program több, mint megér pár órát a napunkból.

Az előző évekhez hasonlóan, a Recruby is aktív résztvevője volt a Tanácsadó Műhelynek – Ihárosi Dániel kollégánk segített az érdeklődőknek eligazodni a bértárgyalás útvesztőiben. A börze nyüzsgő valóságáról Marketing Koordinátorunk, Tóth Dorottya, írta meg tapasztalatait:

 

Személyes találkozás varázsa

A börze nyitása után 20 perccel már nehezen lehetett lavírozni a helyszínen. Rengeteg érdeklődő töltötte meg a BOK ‘A’ csarnokját.

Az első pillanattól kezdve nagyon hatékonynak találtam a területi szétosztást, ahogy a börzén résztvevő álláskeresőket segítik a szervezők. Tisztán érthető és látható módon tudja mindenki megtalálni a neki megfelelő munkáltatót (így a munkáltatóknak csak a releváns személyekkel kell foglalkozniuk).

A börzére készülve a figyelmemet egy korábban nem látott, ám nagyszerű lehetőség fogta meg. Ugyanis a munkáltatóknak van lehetősége már a börzén leinterjúztatni az ígéretes jelölteket. Nem több, mint két éves gyakorlat ez, ám már nagyon bevált. Kiállítói visszajelzés alapján került fel a lehetőségek közé az interjúztató fülke, ami behozta a hozzá fűzött reményeket. Idén például a Mercedes gyorsan ‘ki is nőtte’ az interjúztató helyeit (szervezői rugalmasságot és problémamegoldást nyugtázza, hogy a csütörtöki napon már plusz egy helyiséggel rendelkeztek az interjúk lebonyolításához).

 

Széles munkavállalói profil

Alap esetben, 6 kategóriára osztva lehet a munkáltatók által kínált pozíciókban válogatni. Azonban van egy potenciális munkavállalói réteg, akikre talán egyre nagyobb figyelmet kell szentelni. Ők pedig a hazánkban munkát vállalni kívánó külföldiek. Miközben minden esetben megvan a jogi háttér hozzá, ez sokszor kifejezetten papírmunka igényes. (Tipikusan a harmadik országbeliekkel kapcsolatosan.)

A börze szervezői ezen a területen is találtak klassz megoldást a kiállítóikkal való együttműködésre. A résztvevő munkáltatók tudják jelezni a szervezési szakaszban, hogy esetleg az Európai Unión kívüli országból érkező munkavállalókat is keresnek (van náluk lehetőség az elhelyezkedésre). Vagy épp, hogy nem elvárás a magyar nyelvtudás a pozícióik betöltésére (idén 16 ilyen kiállító volt). Mindegyik lehetőségnek saját feltüntetett piktogramja van, amit könnyen meg lehet találni a standokon lévő info táblán.

Sőt, a bejáratnál külön check-in pontot hoztak létre a külföldi résztvevőknek, ahol segítenek nekik eligazodni.

Ezzel a lehetőséggel egy fokkal emelve a börze regionális jellegét a nemzetköziség felé. Ami valljuk be, nagy segítség az itt tanuló egyetemi diák közösségnek, úgy mint munka (vagy bármi más) miatt ide érkezett, és váltani kívánó munkavállalóknak is.

 

Közösen a környezetért – amikor nem csak egy szlogen

Már az elejétől kezdve nagy volt a hangsúly a minél környezettudatosabb szervezésen. A jelentkezési folyamatot egy minden résztvevő számára egyedileg generált QR kód segítségével tették könnyűvé és digitálissá. Ezeket a kódokat beolvasva másodpercek alatt leadható a jelentkezésünk a munkáltatóknál. (És ha még szerencsénk is van, az első interjún is túl tudunk lenni.)

Helyileg vízautomaták és papír poharak kihelyezésével igyekeznek csökkenteni a műanyag palackok használatát. A legjobb megoldás azonban, ha saját kulacsunk töltjük újra az automatáknál–könnyű, környezettudatos és adott hozzá minden lehetőség a börze oldaláról.

És, ha már a valóban környezettudatos tetteknél vagyunk, nem lehet elmenni kiemelt zöld szemléletű munkáltatók mellett sem (idén tavasszal a dm, Lidl és Mercedes-Benz gyár került fel a listára). Mondani könnyű míg tenni nehéz – vagy nem is annyira, ha tényleg komolyan gondolja az ember.

Ráadásul a nagy mennyiségű nyakbaakasztó kérdésre is lett jó megoldás – a nap végén távozó érdeklődők a kihelyezett dobozokba tehetik, amit a következő alkalommal újra használnak. (Persze, aki olyan kis emlékgyűjtő mint én, az el is viheti magával.) Nagy örömmel láttam a nap folyamán többször is, ahogy a teli dobozokat ürítették.

A teljes ciklus környezettudatosság érdekében a szervezés minden pontján igyekeznek, főleg papír mentesíteni (a kiállítói kérdőív 8 oldalas nyomtatott formáját digitalizálták).

Mára már alap a szelektív hulladékgyűjtők használata, azonban ezt is tudják még fokozni – a műanyag palackok visszaváltási díját minden esetben jótékony célra fordítják. Érdemes követni a social media oldalaikat, hogy megtudhassuk éppen aktuálisan kit segítettek a segítségünkkel. Hiszen, ha nem jó helyre kerül kidobásra a palack, nem lehet visszaforgatni.

 

Kihagyható, csak nem érdemes

Összességében egy nagyon jó hangulatú, és a célját valóban betöltő rendezvényről beszélhetünk.

Nem csak display-re állított munkáltatókról van szó, hanem igazi interaktív és fejlesztő eseményről is. A Tanácsadó Műhely és a BT Karrier színpad (mint állandó slágerek), idén kiegészültek a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum közreműködésével. A kilátogató érdeklődők, stílus tanácsadáson, vagy teljes profi sminkes átalakításon vehettek részt, majd profi fotós készített fotót róluk.

A napot figyelembe véve nem csoda számomra, hogy szépen tartja népszerűségét az ország egyetlen iskolától független, fizikai  állásbörzéje.

 

AI térnyerés és a változások kora – erről szólt a World Employer Day

1024 573 Tóth Dorottya
2025 októberében rendezték a World Employer Branding Day-t (WEBD), Amszterdamban, ahol az elmúlt időszak tapasztalatai alapján igyekeztek felvázolni a következő időszakot meghatározó változásokat a munkáltatói márkaépítés világában. Neves iparági szereplők ismertették, a következő évtized Employer Branding szakembereit érintő kihívásokat.

Ezekről tudhattunk meg többet a BrandFizz február 4-én tartott AfterFizz eseményén, ahol kivételes előadók saját előadásait is lehetőség volt meghallgatni.
Az eseményen hallottakról a beszámolót Tóth Dorottya, Marketing Koordinátor – Recruby, írta.

Alapvetően két nagyobb tanulság vonható le – elsőként, hogy az átalakulás korát éljük (amolyan 4. ipari forradalom) a munkaerő piacon. Másrészt, hogy az élet más területeihez hasonlóan az Employer Branding-ben is egyre nagyobb teret hódít a Mesterséges Intelligencia (AI).

‘Nem téged keresünk, ha…’ – unortodox megoldás az Employer Branding-ben

Az esemény első előadója, Zvezdovics Anita (Chief Fizz Offizzer, Brandfizz), a WEBD-en hallott esettanulmányok közül három felettébb érdekes emelt ki.

Ezek a LEGO, Booking.com és a Belga Rendőrség által felállított EB kampányok voltak.

A három közül a Belga Rendőrség kampánya volt a legérdekesebb abból a szempontból, hogy unortodox módon közelítettek a saját kommunikációjukhoz. Szembe mertek menni a megszokottal és a szokásos ‘Ha szeretnéd megakadályozni…/Ha magadra ismersz…/Ha szíveden viseled…’ üzenetek teljes ellentétével hirdették szabad pozícióik. Kommunikációjukban különböző változatait lehetett látni, az ‘amennyiben nem megakadályozni akarod a bűnözést, nem téged keresünk’ féle üzeneteknek. Ez a gondolkodás figyelemre méltó eredményeket hozott nekik. Habár érdemes megjegyezni, hogy a munkaerő piaci elhelyezkedésükkel ez a fajta megközelítés érdekes frissítésként hat, ám nem minden szegmensben lehet életképes.

A LEGO munkáltatói márkaépítése végtelenül brand-szerűen, kockáról-kockára történt – figyelemre méltó az a pontja, hogy nagymértékben ösztönözik jelenlegi munkavállalóik, hogy értékeljék a céget a Glassdoor-on.

A Booking.com-nál a Leadership Advocacy kapta a fő szerepet. Hangsúlyozva, hogy ha a vezetőség tagjai nem vesznek részt a kommunikációban, gyakorlatilag nem lehet sikeres Employer Branding-ről beszélni. Hiszen, alap nem csak a marketingben, hanem a munkáltatói márkaépítésben is, hogy az emberek könnyebben bíznak emberekben, mint brand-ekben.

Kreativitás és következetesség a célravezető, a gyorsasággal és mennyiséggel ellentétben

Majd Horváth Ádám (Chief Sparkle Offizzer, Brandfizz), beszélt az AI felhasználhatóságáról az adatfeldolgozás területén. Valamint, az AI segítség hatásairól az Employer Branding-ben, a fennálló költségcsökkentések közepette.

Egy érdekes olvasmány, amiről több szó esett, John J. Horton (MIT Sloan) és Emma Wiles (Boston University) Generative AI and Labor Market Matching Efficiency című kutatása. A tavaly márciusi kutatás az AI generált tartalmak sikerességét mérte a sikeres felvételek vonatkozásában. A kutatás végén alátámasztást nyert, hogy az emberek még mindig könnyebben észreveszik, ha egy tartalom AI kezelt.

Habár költséghatékony a Mesterséges Intelligencia használata, azonban a kutatásból kiderül, hogy nem segíti elő nagymértékben a sikeres felvételek számát.

Azonban érdemes lehet hangsúlyozni, az együttműködés fontosságát. Hiszen, ha megtanulunk együtt dolgozni a Mesterséges Intelligenciával, akár egy kollégával, akkor a költséghatékonyságot legjobban kihasználva tudunk segíteni a felvételi rátákon.

‘Emberarcú’ vállalat – arc nélkül

A harmadik részben öt kifejezetten érdekes külföldi esettanulmányt hallgattunk meg, Mike Demelinne és Ton Rodenburg (Clubgeist – Hollandia), Edyta Sander (Grupa MBE – Lengyelország), Kersti Vannas (Instar – Észtország, Finnország) valamint Dragoș Gheban (Catalyst Solutions, Románia) előadásában.

Mindegyik rendkívül tanulságos volt, azonban mind erősítették a munkáltatói márkaépítés ‘alapvető szabályait’ – vagyis, hogy csak mondani nem elég, valóban meg kell teremteni azt a vállalati kultúrát, ami önazonos és vonzó a leendő munkavállalóink számára. Valamint, hogy lehető legtöbb munkavállalót (felső vezetőket is) bevonva lehet valóban sikeres kommunikációt végezni.

Ha mindenképp ki kellene emelni egy érdekes előadást, Kersti Vannas prezentációját említeném. Tökéletesen példázta a kreatív és ‘out-of-the-box’ gondolkodás által elérhető eredményeket. A fő kérdés, amit feltett a következő volt:
‘How to develop a visible employer brand to an invisible organization?’

A helyi titkosszolgálat kampányán volt lehetősége dolgozni, amihez valljuk be kellett is a kreativitás. A kampány során sikerült érdekes megvilágításba helyezniük az ‘emberarcú’ vállalatot. Habár, ahogy a Belga Rendőrség példája is, erősen szektor függő az eredmény. Mindent összevetve, egy sikeres stratégiát dolgoztak ki, egy merőben sajátos szektor résztvevőjének.

Frissülő munkaerőpiac, a változásokat lekövető munkáltatókat kíván

Összességében, amit biztosan figyelemmel kell minden Employer Branding-gel foglalkozó szakembernek vennie, hogy a változások korát éljük. A munkaerőpiac együtt változik az újonnan belépő generációkkal, akiknek már alap a Home Office intézménye, valamint a ChatGPT vagy CoPilot, mint a gépbe beépített kolléga.

Ezen a folyton változó piacon kell megtalálni a legautentikusabb és kreatívabb módot, hogy bemutassuk magunk. Ezzel a lehető legnagyobb lehetőséget szolgáltatva leendő munkavállalóinknak, hogy lássák helyüket vállalatunknál – még azelőtt, hogy jelentkeznének.

 

Januári kötelezettségek: Milyen nyilatkozatokra figyeljünk HR-esként és kedvezményezettként?

1024 514 Tóth Dorottya

Az év eleje – különösen a január – a HR-szakemberek számára nemcsak az új tervek időszaka, hanem az egyik legfontosabb adminisztratív feladaté is: a munkavállalók adókedvezményekkel kapcsolatos nyilatkoztatásáé.
Ez a folyamat évente egyszer, januárban kötelező, és alapvetően azt a célt szolgálja, hogy mindenki maradéktalanul igénybe vehesse az SZJA törvény által biztosított kedvezményeket.

A megfelelően kitöltött nyilatkozatok hiányában ugyanis előfordulhat, hogy csak az éves adóbevallás során jutunk hozzá a minket megillető összegekhez – vagy akár teljesen elesünk tőlük. A következőkben nézzük meg, mely nyilatkozatokra kell a legnagyobb figyelmet fordítani.

 

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A 25 év alatti munkavállalók személyi jövedelemadó-kedvezménye az SZJA törvény alapján automatikusan jár, azonban bizonyos esetekben nyilatkozni szükséges. A jogosultság addig a hónapig áll fenn, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévét – vagyis ha például októberben ünnepli a születésnapját, a novemberi bér már adóköteles.
Nyilatkozni abban az esetben kell, ha nem havi szinten szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt, hanem azt az éves adóbevallásban, egy összegben kívánjuk visszaigényelni. Ugyancsak kötelező a nyilatkozat több munkáltató esetén, mivel a kedvezménynek felső határa van, amely a mindenkori átlagbérhez igazodik (az idei évre ez 715 265 Ft).

 

A 30 év alatti anyák adókedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezménye 2026. január 1-jétől kedvezőbb szabályok szerint vehető igénybe.
Jogosult minden 30 év alatti nő, aki legalább egy gyermeket nevel. A kedvezmény nyilatkozat alapján érvényesíthető, és annak az évnek a végéig jár, amelyben az érintett betölti a 30. életévét.

 

Anyák családi kedvezménye („ANYÁCSKA”)

Az úgynevezett „ANYÁCSKA” kedvezmény azoknak a nőknek jelent segítséget, akik két vagy több gyermeket nevelnek, és vagy egyedülállók, vagy a házastársuk, élettársuk jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a családi kedvezményt teljes körűen kihasználhassák.
Ebben az esetben az anya külön nyilatkozatban jelöli meg, hogy hány gyermek után és milyen jogcímen veszi igénybe a kedvezményeket, beleértve az felsőoktatásban tanuló, beszámító eltartottakat is (hallgatói jogviszony igazolás meglétével).

 

Két gyermeket nevelő anyák teljes adómentessége

A kétgyermekes, 40 év alatti anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességre jogosultak.
Azok a nők, akik 2025. december 31-ig betöltötték a 40. életévüket, 2026-ban még élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A szabályozás azonban tovább bővül: 2027. január 1-jétől a korhatár 50 évre emelkedik, így a kedvezmény egyre szélesebb kör számára válik elérhetővé.

 

Több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A három vagy több gyermeket nevelő anyák számára biztosított kedvezmény életkortól független, és teljes adómentességet jelent. Ebben a konstrukcióban a családi kedvezményt jellemzően az apa érvényesíti.
Végleges nyilatkozat akkor tehető, ha a legkisebb gyermek betöltötte a 12. életévét, feltéve, hogy a családi pótlék legalább 12 éven keresztül folyósításra került. Elhunyt vagy halva született gyermek esetén a jogszabály automatikusan figyelembe veszi a gyermeket.

 

Családi kedvezmény: több lehetőség, több adminisztráció

A családi kedvezmény az egyik legösszetettebb, ugyanakkor legjelentősebb adókedvezmény. Minden gyermeket nevelő szülő vagy házaspár jogosult rá minden olyan gyermek után, akire tekintettel családi pótlékra jogosultak – a folyósítás igazolása nem szükséges, elegendő a jogosultság fennállása.

A kedvezményt a szülők megoszthatják egymás között, vagy egyetlen szülő is érvényesítheti a teljes összeget. Közös igénybevétel esetén minden alkalommal fel kell tüntetni a másik szülő adóazonosító jelét és munkáltatóját.

Fontos tudni, hogy a kedvezmény nemcsak az adóra, hanem – bizonyos feltételek mellett – a járulékokra is kiterjeszthető. Ez különösen három vagy több gyermek esetén jelenthet érdemi megtakarítást. Emellett a felsőoktatásban tanuló (hallgatói jogviszony igazolással rendelkező), de még eltartottnak minősülő gyermekek is beszámíthatók a kedvezmény mértékének meghatározásánál.

 

Személyi kedvezmény: nem csak adóvisszatérítés

A személyi kedvezmény tartós betegség vagy megváltozott munkaképesség esetén vehető igénybe. Alapja idén 107 600 Ft, és adóalap-csökkentő tételként működik, vagyis a bruttó bérből kerül levonásra még az adó kiszámítása előtt.
A jogosultság határozathoz és orvosi igazoláshoz kötött, azonban a kedvezmény akár utólag is visszaigényelhető. 2025 januárjától lehetőség van végleges nyilatkozat megtételére is, amennyiben az állapot végleges.

 

Gyermekek után járó pótszabadság

Végül, de nem utolsósorban, fontos juttatás a gyermekek után járó pótszabadság. Egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, három vagy több gyermek után pedig 7 nap pótszabadság illet meg minden szülőt.
A jogosultság annak az évnek a végéig áll fenn, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét, és már a születés évében is érvényesíthető. A pótszabadság mindkét szülőt megilleti, függetlenül attól, hogy melyikük veszi igénybe a családi kedvezményeket.

 

Pointman interjú

Innováció a HR-ben: Az ELTE tanára a munkaerőpiaci változásokról

1024 538 Szalai Márton

Kedves Tünde!

Nagyon köszönjük a lehetőséget! Régóta keressük az alkalmat, hogy a magyar oktatási rendszeren belül HR-t oktató szakemberrel tudjunk leülni beszélni az oktatási módszerekről, az oktatás helyzetéről és jövőképéről.

Blogunk egy fejvadász ügynökség által kezelt, független blog, melyet sok HR tanulmányokat folytató és HR-ben aktívan dolgozó szakember olvas, így biztos vagyok benne, hogy ezt a cikket is sokan érdeklődéssel fogják fogadni.

 

Elsőkörben szeretném megkérdezni, hogy milyen képzettséggel rendelkezik?

 

Az alapvégzettségem közgazdász, doktori tanulmányaim során pedig gazdaságpszichológiát tanultam. Mindkettő erősen alakította, formálta a gondolkodásomat. Fontosnak tartom azt a gazdasági szemléletmódot, amit a gazdasági képzés adott. Ugyanakkor vitathatatlan az emberi tényező szerepe a gazdasági folyamatokban, erről a doktori képzés kurzusai keretében tanulhattam sokat. Doktori disszertációmban kompetenciamenedzsment kutatással foglalkoztam, ezen a területen is jól összekapcsolható ez a két megközelítés.

 

A képzettségek megszerzése után egyből jött az oktatás, vagy versenyszférában is szerzett tapasztalatot?

 

A pályám elején a versenyszférában dolgoztam. Az első munkahelyem egy termelő vállalat volt, ezt követően pedig a bankszektorban dolgoztam HR-esként. Nagyon izgalmas időszak volt, átfogó szervezetfejlesztési folyamatok támogatásában vettem részt két különböző piaci helyzetben lévő szervezetben is. A személyzetfejlesztési területért voltam felelős, teljesítményértékelési rendszert és új fejlesztési programokat, kompetenciaértékelési kereteket dolgoztam ki. A gyerekeim megszületése után pedig már a felsőoktatásban kezdtem dolgozni.

 

És hogyan jött az oktatás és a HR?

 

A HR nem volt kérdés, az első perctől kezdve érdekelt. Amikor a tanulmányaimat elkezdtem, még nem volt külön szakirány ezen a szakterületen. EEM-ről részletesen, mélyebben is tanulni Grazban volt lehetőségem, ahol egy szemesztert töltöttem. Ezután már egyértelmű volt, hogy ezen a területen helyezkedek majd el. A felsőoktatásban azután kezdtem dolgozni, amikor a gyerekeim megszülettek. Anyaként ez összeegyeztethetőbb volt a családdal, ami nagyon fontos volt a számomra. Ugyanakkor nagyon szeretek tanítani, korábban is tanítottam már, közgazdásztanári végzettségem is van, és egy piaci trénerképzést is elvégeztem. Nagyon hasznos az oktatói munkámban, hogy a versenyszférában szerzett tapasztalataimra tudok építeni.

 

Miért pont az ELTE PPK, hogy jött ez a döntés?

 

Három éve dolgozok az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetében. Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzésbe, valamint az akkor induló emberi erőforrások Bsc képzésbe kapcsolódtam be. Korábban egy műszaki egyetem gazdasági karán tanítottam mérnököket és műszaki menedzsereket különböző menedzsment tárgyakat, marketingmenedzsmentet, üzleti kommunikációt, közgazdasági alapismereteket. Izgalmas volt közgazdászként felnőttképzési szakemberek, felsőoktatáskutatók, közművelődés,, pszichológus, szociológus kollégák körében elkezdeni dolgozni, és a humán oldal iránt érdeklődő diákokat tanítani.

 

Jelenleg milyen tárgyakat tanít?

 

Több tárgyat is oktatok jelenleg. Emberi erőforrás menedzsment, tanulószervezet, képzés és fejlesztés a szervezetekben című kurzusokat viszek. Vannak készségfejlesztő kurzusaim is: konfliktusmenedzsment, kommunikáció, szociális készségek fejlesztését szolgáló tréning. Nagyon hasznosnak tartom ezeket a kurzusokat.

 

Az oktatás során milyen elveket, milyen módszereket követ leginkább?

 

Fontosnak tartom az oktatói munkámban az elméletek és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolását. A tapasztalati tanulás módszerében hiszek, az interaktív órákat szeretem. Azokat az órákat tartom hasznosnak, ahol van mód egymáshoz kapcsolódni, ütköztetni a véleményeket, különböző tapasztalatokat, elméletet és gyakorlatokat egymással, ahol lehetőség van a diákok tapasztalatait összekötni egy új ismerettel és úgy továbblépni.

 

Akkor jól gondolom, hogy inkább gyakorlatias képzés a cél, ugye?

 

Bár ezt nem mindig könnyű megvalósítani a felsőoktatás keretei között, de igen, törekszem rá. Elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e a diákok érdeklődését felkelteni, aktivizálni őket. Keresem azokat a gyakorlati példákat, amelyek feldolgozásával „tesztelhetünk” egy-egy új ismeret, egy elméleti keret hasznosságát. Így nemcsak a tudásszint emelhető egy magasabb szintre, hanem közben a problémamegoldási, együttműködési és más gondolkodási képességek is fejlődnek.

 

Mit gondol, mennyit változott a tananyag és az oktatási módszerek az elmúlt 5-10 évben?

 

Meglátásom szerint egyetemenként és oktatónként is hatalmas különbségek vannak abban, hogy ki, hogyan és mit tanít. A felsőoktatásban általában az oktató önállóan állítja össze és fejleszti a saját tananyagát, kurzusait. Ugyanakkor oktatásmódszertani és didaktikai képzésben alapvetően kevés egyetemi oktató részesült, ez nem követelmény valójában. Egyetemenként is nagyon eltérő, hogy milyen támogatást, módszertani segítséget kapnak az oktatók. Amennyire rálátok rá ezekere a felsőoktatáspedagógiai tendenciákra, , egyre több intézmény alakít oktatásmódszertani központokat.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán és az intézetünkben különösen fontosak a módszertani kérdések. Az oktatók többsége fontosnak tartja a hallgatók aktivizálását, problémaközpontú óravezetést, kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztését. Saját intézetünkben például nagyon jónak tartom, hogy sok esteben több oktató párhuzamosan oktat egy-egy kurzust, és így közösen dolgozzuk ki a kurzustartalmat és tematikát. Amióta itt dolgozok, nagyon sokat tanultam ennek köszönhetően a más tudományterületen működő kollégáimtól. Ez a gyakorlat amiatt is érdekes lehet, mert egyre több szakterület igényel multidiszciplináris megközelítést. Szakmailag is igazán izgalmasak ezek a közös munkák!

 

Mit hiányol a magyar felsőoktatásban?

 

Amit hiányolok a felsőoktatásból az az, hogy keressük a kapcsolódásokat az üzleti szférával, a „valósággal”. Ez a mi esetünkben egyébként nemcsak a for profit, hanem a nonprofit szervezeteket is jelenti, mert sok diákunk nem az üzleti, hanem a szociális szférában helyezkedik el. Különösen fontosnak tartom, hogy keressük ezeket a kapcsolódásokat, ami egyébként ideális esetben egy kétirányú kommunikáció lenne. Meglátásom szerint fontos olyan szakmai fórumokat keresni, ahol lehetőség nyílik a tudományos kutatások, elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok, üzleti problémák, dilemmák kölcsönös megosztására, egymás nézőpontjának megismerésére, véleményének alakítására, gondolkodásunk formálására. Sokszor hallani, hogy az üzleti szféra elégedetlen a frissdiplomások felkészültségével, ugyanakkor nem ismert, hogy a felsőoktatás milyen célok, értékek mentén állítja össze képzéseit, valójában mit tanít, és milyen nehézségekkel küzd. Én úgy látom, mindkét oldalon hasznos tapasztalatszerzési és tanulási lehetőségeket kínálhat a rendszeres szakmai párbeszéd, és a tanulási folyamatok összehangolását is segtíhetné.

 

Milyen  módszereket lát, amelyek közép vagy hosszútávon megoldhatják ezt a kapcsolódást?

 

Intézetünkben többféleképpen is keressük ezeket a kapcsolódási lehetőségeket. Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzésen például, amikor még csak ismerkednek a szakterülettel, olyan orientációs szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol tanácsadók, munkaerőközvetítők, HR szakemberek tartanak előadásokat, workshopokat diákjainknak. Ezen kívül idén már harmadik alkalommal szervezünk egy olyan terepgyakorlatot, amely valódi tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít. A HVG Állásbörzén az álláskeresők számára nyújtunk diákjaink bevonásával interjútanácsadási szolgáltatást. A tanácsadásban részt vett álláskeresőktől és a tapasztalatot szerzett diákjainktól is nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Ugyancsak egy nagyon fontos kapcsolódási lehetőség a Tanulás, Tudás, Innováció konferencia sorozatunk keretében valósul meg, ahol évről évre az EEM-et és a felnőttképzést érintő aktuális kérdésekkel foglalkozunk. A konferenciára előadóként és résztvevőként is vegyesen hívtunk meg HR szakembereket, tanácsadókat, képzési szakértőket, egyetemi oktatókat, EE tanácsadó mesterképzésében végzett és jelenlegi hallgatóinkat annak érdekében, hogy formáljuk egymás véleményét. Idei konferenciánkon a digitalizáció hatásaival foglalkozunk.

 

Mit gondol, tud-e elég praktikát kapni az egyetemi órákon egy diák, aki már előre tudja, hogy ő egy fejvadász cégnél és nem vállalati oldalon szeretne elhelyezkedni?

 

Én azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül elvárható az egyetemtől. Alapvetően az egyetemi képzésnek az a célja, hogy szemléletmódot formáljon, egy általános, szélesebb spektrumú tudást adjon, kompetenciákat fejlesszen. Az elhelyezkedéstől függően az pedig már a munkahelyek feladata, hogy a szükséges speciális technikákat, eszközöket megismerje a hallgató, specializálódjon egy adott területre.

 

Mennyire tört be az oktatásba az AI, mennyire hasznosítják a tanárok és mennyire félő, hogy a diákok a vizsgákon vagy a feladatok megoldásánál használják az AI-t?

 

Én azt tapasztalom, hogy az egyetemeknek van egy óvatosabb hozzáállása, amit én bölcsnek tartok. Fontosnak tartom a nyitottságot, hogy keressük az új megoldásokat, próbálgassuk, hogy hogyan tudja a technológia segíteni, támogatni a munkánkat. Ugyanakkor úgy gondolom, nagyon erős felelősségünk van abban, hogy a használata hogyan hat a folyamatokba vetett bizalomra, hogyan hat az egyénekre. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek mellett megértsük a használatával kapcsolatos kockázatokat is, hogy egy felelős AI használatot alakítsunk ki. Én ezekben a kérdésekben is különösen fontosnak, sőt elkerülhetetlennek tartom a párbeszédet. A közösségek szerepe, felelőssége kell legyen megítélésem szerint egy ilyen döntés.

Ez a kérdés egyébként nemcsak az oktatásban, a tanítás, tanulás folyamatában izgalmas a mi esetünkben, hanem a HR szakemberek, felnőttképzési szakemberek munkájára vonatkozóan is. A fent említett konferenciasorozatunk keretében szervezett következő konferenciánk február végén éppen erről fog szólni. A digitális transzformáció egy aktuális téma, sok üzleti és tudományos konferencia is foglalkozik vele. Ehhez a szakmai párbeszédhez szeretnénk friss kutatási eredményekkel, különböző tudományterületről érkező és eltérő tapasztalatokkal rendelkező szakemberek gondolataival hozzájárulni. Kutatási eredményeket, multidiszciplináris megközelítést és a valódi tapasztalatokat mutatunk be. Remélem, sokak érdeklődését sikerül felkelteni a programmal!

Ha megoldható, akkor ide szívesen becsatolnám a linket a konferenciáról, mert épp aktuális, február 27-én lesz, pont most hirdetjük!

https://fti.ppk.elte.hu/content/az-emberi-eroforras-tanacsado-szerepe-a-digitalis-atallasban.t.44495

 

Most egy kicsit a hallgatókra térnék ki. Mik a tapasztalatai a hallgatók kapcsán? Lát-e változást a hozzáállásukban az évek múlásával?

 

Nagyon erős változás, amit én látok, az az, hogy sokkal nagyobb arányban dolgoznak a diákok tanulmányaik mellett, alap és mesterképzés esetén is, nappali tagozaton is. Ez egy nagyon erős konfliktushelyzet szerintem a tanításban. Egyrészről segítheti a tanulást, hogy gyakorlati tapasztalatot is szereznek a diákok, könnyebben tudják az új ismereteket így a gyakorlathoz kötni. Ugyanakkor ez kettős terhelés nagyon megosztja a figyelmüket, energiájukat és az idejüket. Emiatt kevésbé tudnak a tanulásra figyelni, amit egy óriási nagy problémának érzek. Sokszor érzem, hogy a diákok nem használják ki azokat a tanulási lehetőségeket, amit az egyetem kínál. A másik változás, amit érzek, hogy sokkal „felnőttesebben” tanulnak, sokkal jobban szűrik, hogy mi az, ami fontos nekik, mi az, ami nem. Ennek a megítélése azonban még nagyon nehéz a pályájuk elején. Sokszor nem elég felkészültek erre, nem egyértelmű a motivációjuk, szakmai célkitűzéseik, ami mentén szűrhető a tartalom A piaci igények és az egyetemi célok között is érezhető szerintem egy konfliktus. Természetesen az AI is átalakítja, „felborítja” a korábbi tanulási/tanítási gyakorlatokat. Ezeket a problémákat oktatói szinten nem mindig könnyű feloldani.

 

És hogyha a diákok összességét nézzük, sokan vagy kevesebben érkeznek hosszú távú motivációval a képzésre? Esetleg kész tervekkel?

 

Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy határozottabb tervekkel. Bár összességében azt tapasztalom, hogy nagyon nehéz fiatalon vagy pályakezdőként belelátni abba, hogy melyik munkakör milyen feladatokkal, milyen időbeosztással, milyen felelősségekkel párosul. Valójában nagyon sokféle motivációval lehet egy-egy évfolyamba találkozni, vannak határozottabb és bizonytalanabb motivációval rendelkezők is. Ez is megnehezíti egyébként a megfelelő tananyag és tematika kiválasztását.

 

Mit gondol, mely területek a legnépszerűbbek, a HR mely területét célozzák meg legtöbben, mi most a trendi a diákok körében?

 

Trendeket nem tudnék mondani, azt tudom mondani inkább, hogy a mi diákjaink hova és merre mennek tovább. Ez is nagyon sokféle lehet. Sokan mennek munkaerőközvetítőhöz, junior HR-esként is sokan kezdenek dolgozni egy szervezetben, vannak, akik a felnőttképzésbe mennek tovább. A mi képzéseinken egyébként a felnőttek tanulásának támogatása egy nagyon erős fókuszt kap.

 

Ez régen is ilyen nehéz volt, vagy azért régen könnyebb volt bekerülni egy korrekt pozícióba, akár beszéljünk mondjuk itt egy gyakornoki pozícióról?

 

Ha azt nézem, hogy az én pályafutásom elején ez mennyire volt könnyű, és most milyenek az elhelyezkedési esélyek, úgy látom, hogy sokkal több pozíció van ezen a szakterületen. A HR, a tanulás, az egyén sokkal fontosabb szerepet kapott az elmúlt időszakban, sokkal több ilyen pozíció is kerül meghirdetésre. A pályám elején azt tapasztaltam, hogy a HR vezetők leginkább a személyes ajánlásokon keresztül kerestek maguknak kollégákat, sokkal nehezebb volt kívülről ismeretlenül bekerülni valahova. Most már talán ez is sokat változott.

 

Az egyetemen oktatott tananyagot mennyire tudják hasznosítani a diákok gyakorlatban, ha kijönnek az egyetemről, mennyire tudják hasznosítani azt, amit itt megtanultak?

 

Erre kevesebb visszajelzésünk van. Igyekszünk az alumni hallgatóinkkal tartani a kapcsolatot, hogy legyenek ilyen visszajelzéseink. Úgy gondolom, ha jól végezzük a munkánkat, akkor olyan tudást, kompetenciákat és olyan szemléletmódot „visznek magukkal” a végzett diákjaink, ami hosszú távon hasznos lehet a számukra.

 

Milyennek látja most a magyar oktatás helyzetét? Mennyivel lett jobb, vagy rosszabb, mint három éve? Erősebb, gyengébb, inkább így?

 

Nagyon erősen átalakulóban van a magyar felsőoktatás a modellváltás és  szervezeti átalakulások miatt, hogy nem lehet még azt mondani, hogy jobb vagy rosszabb. Nem lehet még tudni, hogy pontosan merre megyünk, hogyan fog mindez a képzésekre, az oktatás színvonalára hatni.

 

És nehéz igazodni, alkalmazkodni ezekhez az átalakulásokhoz? Nem megterhelő tanárként?

 

Szerencsére a mi intézetünkben van egy olyan belső légkör, amelyben a saját feladatainkra fókuszálunk. Így a saját képzéseinken kevésbé érzem ennek a hatását, de természetesen érezhetők ezek a hatások oktatóként.

 

HR-esként tud-e esetleg mondani egy vicces szituációt, akár egy interjút, amire mindig emlékezni fog? 

 

Nem a saját történetem, egy barátnőm sztorija jut erről eszembe. Azt mesélte, hogy egy állásinterjú helyzetben az egyik pályázó, aki egyébként egészen fiatal volt, táskájában az interjú közben megszólalt egy hagyományos, hangos csörgőóra. Mindenki meglepődött. Majd a pályázó elmesélte, hogy annyira bele szokott merülni a munkájába, hogy azért állítja be a csörgőórát, hogy ne felejtsen el angol órára menni. Meglepő mindenesetre a mai digitális világunkban, de talán épp azt szemlélteti, mennyire fontos az emberi tényezőre figyelni, mert nagyon különbözőképpen éljük meg a változásokat.

 

Nagyon köszönjük a lehetőséget! Nagyon érdekes és érdekfeszítő témákat érintő beszélgetés volt, jó volt első kézből hallani egy ilyen kiváló szakmai véleményt! További nagyon sok sikert kívánunk! Köszönöm szépen még egyszer!

 

A fenti cikk a Recruby Hungary Kft. (Parti Gergely, cégvezető) felkérésére készült a www.fejvadaszcegek.hu oldalon és a Recruby Hungary Kft. által üzemeltetett social media felületein történő megjelentetésére.A fenti tartalmak részben vagy egészben történő további utánközlése csak a szerző előzetes, írásos engedélyével lehetséges.

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!