Posts Tagged :

interjú

Ügynökségi munka Recruby

Interjú egy fejvadásszal

1024 576 Saiban Laura

Miről szól a fejvadász interjú, és hogyan profitálhatsz belőle?

Az álláskeresők gyakran találkoznak fejvadász ügynökségekkel, hisz sok hirdetés látható a nevük alatt, közvetítőként segítenek a vállalatoknak megtalálni a megfelelő jelölteket, és a legjobb jelölteket közvetlenül meg is keresik.

Így az első beszélgetés egy állás kapcsán sokszor nem is közvetlenül a leendő munkáltatóval zajlik, hanem az ügynökség egyik tanácsadójával. Ez a fejvadász interjú fontos része a vállalatok kiválasztási folyamatának, hiszen a telefonos előszűrést követően itt, egy részletes beszélgetés során, derül ki, hogy a pozíció és a jelölt valóban passzolnak-e egymáshoz. 

Másrészről azonban a jelöltek számára is fontos alkalom, hisz sokszor jobb helyzetből indul egy ügynökségi jelölt a kiválasztás alatt, és aki ki tudja ezt használni, az végeredményben nagyobb eséllyel megkaphatja az áhított munkát. 

Cikkünkben most azt járjuk végig, hogyan épül fel egy ügynökségi interjú és hogyan tudnak a jelöltek profitálni a folyamatból.

 

Mik az ügynökségi interjú főbb lépései?

A fejvadász nem csak szimplán továbbítja a jelöltet a cégnek. Feladata, hogy alaposan megismerje a pályázót, felmérje szakmai tudását, készségeit, személyiségét, motivációit és ezek alapján a legjobbakat ajánlja tovább a munkaadónak. A beszélgetést követően a szerzett információkról általában készül egy jelölt-összefoglaló dokumentum, amit az önéletrajz mellé csatolnak.

Fejvadasz interju lepesei

Legtöbb esetben az első interjú online történik, és 6 lépésből áll: 

    1. Bemutatkozás
      A tanácsadó röviden bemutatkozik, majd bemutatja az ügynökséget, az ügyfelet és a pozíciót. Ezután a jelölt is mesél magáról.
    2. Képzettség és szakmai tapasztalatok áttekintése
      A fejvadász végigkérdezi az önéletrajz főbb pontjait, tisztázza a feladatköröket, eredményeket, váltások okait. A cél, hogy tiszta képet kapjon a jelölt szakmai előéletéről.
    3. Motiváció megismerése
      A szakmai tudás mellett a legfontosabb, hogy miért keres új lehetőséget a pályázó. Mit vár a következő munkától? Mi motiválja hosszú távon? Ezekre a kérdésekre nincs jó vagy rossz válasz, de az őszinteség sokat számít.
    4. Nyelvtudás felmérése
      Ha a pozíció megkívánja, előfordulhat angol nyelvű beszélgetés is. Itt néhány alapvető kérdésre lehet számítani, amely alapján megállapítható, hogy a jelölt nyelvi készségei passzolnak-e az elvárásokhoz.
    5. Az álláslehetőségek részletes bemutatása
      A fejvadász bemutatja a munkáltatót, a pozíció részleteit, és ebben a fázisban lehet tisztázni a jelöltben felmerülő kérdéseket is.
    6. Visszajelzés és további lépések
      A beszélgetés végén a tanácsadó elmondja, mire lehet számítani: hogyan néz ki a teljes kiválasztási folyamat, milyen időkeretekre lehet számítani, és tisztázza a kapcsolattartás további rendjét is.

 

Hogyan készüljünk fel a fejvadász interjúra?

  1. Tanulmányozzuk át és frissítsük az önéletrajzunkat! – Készüljünk példákkal az eredményeinkről.
  2. Legyünk őszinték a váltás okairól! – A fejvadász partnerként működik. Érdemes nyíltan kommunikálni vele, és akkor segíteni fog jobban megfogalmazni a gondolatainkat.
  3. Frissítsük a nyelvtudást! – Ha valószínű, hogy idegen nyelven is lesz kérdés, érdemes előtte gyakorolni, főleg a szakmai témákról.
  4. Készüljünk kérdésekkel! – Az interjú kétoldalú folyamat, érdeklődjünk bátran a cégről, pozícióról és a folyamatról.

Mire érdemes figyelni?

  • A fejvadász nem „ellenfél”, hanem közvetítő partner. Célja a win-win helyzet és bizalom megteremtése. Számára is fontos a siker, hisz díjat is csak sikeres elhelyezés esetén kap.
  • A nyitottság és együttműködés hosszú távon is előnyös lehet, mert a tanácsadó később más lehetőségeknél is gondolhat ránk, ha jó jelöltnek ítél meg.
  • Fontos a professzionális megjelenés és a komoly hozzáállás, még online interjún is, hisz ez az első körös szűrő, és már ebben a fázisban is kaphatunk visszautasítást.
  • Legyünk rugalmasak időben és elvárásokban, kérjünk tanácsot, hogy mi az optimális. A fejvadász partnerként fog hozzánk állni.

Hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni belőle?

  1. Kérjük el előre a pozíció leírását és minden elérhető információt, hogy jobban fel tudjunk készülni.
  2. Kérjük ki a fejvadász véleményét az önéletrajzunkkal kapcsolatban, és fogadjuk meg a tanácsait, frissítsük az iránymutatásai alapján. Sok fejvadász aktívan is részt vesz a CV átalakításában, megcsinálja nekünk, vagy folyamatos tanácsokat ad a fejlesztésre.
  3. Az interjú elején tisztázzuk az időkeretet, hogy legyen elég időnk mindent átbeszélni. Fél órás interjú alatt is meg lehet beszélni a főbb pontokat, de a részles, minden pontra kitérő interjú inkább az egy órához van közel.
  4. Kérjünk részletes bemutatkozást, ebből tudhatjuk, hogy a fejvadász területre specializáltan dolgozik-e, tehát érti-e a pozíciót, illetve közvetlen kapcsolatban van-e az ügyféllel, tud-e segíteni a felmerülő kérdésekben, vagy pedig csak közvetítő.
  5. Az önéletrajzunk áttekintésénél kérjünk tanácsokat, hogy mely tapasztalatainkat emeljük ki, továbbá a nem releváns pontokat, esetleges rossz váltásokat, vagy karrierszüneteket hogyan tálaljuk az ügyfélnek.
  6. Az elvárásainknál is kérjünk tanácsot, meddig lehet elmenni bérigényben, mennyire sürgős a kezdés, vagy mennnyi home officet tudunk elérni a munkáltatónál. Sok esetben egyértelmű választ fogunk kapni, de például a legtöbben a fizetést nem adhatják ki, azonban tudnak segíteni, hogy mi a reális elvárás.
  7. A pozícióról és a megbízóról minél több információt gyűjtsünk össze. A jó tanácsadók részletesen veszik fel a pozíciókat, és szorosan követik a jelölteket a pályázatok során. Pontos tájékoztatást tudnak adni a juttatásokról, elvárásokról, valamint az interjú folyamatáról, típusáról, az interjúztatókról, és sokszor még a felmerülő konkrét kérdésekről is. Végül részletes visszajelzést is adnak az interjúk eredményéről, amit sokszor egyedüli pályázóként nem kapnánk meg.
  8. Végül állapodjunk meg pontos időkeretekben, és kérjünk 2-3 hetente rövid, emailes tájékoztatást abban az esetben is, ha nem halad a folyamat. Figyeljünk azonban rá, hogy ne legyünk túl nyomulósak, mert ez visszautasítást is eredményezhet.

Összegzés

Egy fejvadász ügynökség interjúja nem csupán egy szűrő, hanem lehetőség is arra, hogy szakértői támogatással találjunk nekünk megfelelő állást. Ha felkészülten, nyitottan érkezünk, sokkal nagyobb az esély arra, hogy találjunk egy számunkra ideális munkát, és jobb esélyünk legyen az egész pályázás alatt. 

Építsünk jó kapcsolatot, legyünk nyitottak és érdeklődőek, kezeljük rugalmasan a folyamatot, és sokkal eredményesebbek leszünk, mintha egyedül, közvetlenül a cégekhez pályáznánk.

 

Ügynökségi Munka 3. Rész

Fejvadász cégek jelöltfelmérési és -értékelési technikái

1024 576 Iharosi Daniel

Hatékonyabb toborzás jelöltfelméréssel

A munkaerő-toborzással foglalkozó fejvadász ügynökségek kulcsszerepet töltenek be a vállalatok és a szakemberek összekapcsolásában. Azonban a munka nem csak az összekapcsolásban merül ki: a fejvadászok által végzett interjúk és jelöltfelmérés után összeállított profilok révén az ügyfelek egy minden részletre kitérő pályázati anyagot kapnak a jelöltekről, ami könnyebbé és gyorsabbá teszi a megfelelő kollégák kiválasztását. 

Korábban írtunk a fejvadász cégek modelljeiről és a hatékony együttműködés kulcsáról, ebben a cikkben pedig bemutatjuk, milyen kiválasztási folyamatot alkalmaznak az ügynökségek, és hogyan építik fel a jelöltekről készült szakmai profilokat.

Kiválasztási folyamat

A fejvadász ügynökségek általában többlépcsős kiválasztási folyamatot alkalmaznak, amely során nemcsak a szakmai kompetenciákat, hanem a személyiségjegyeket és a csapatba való illeszkedést is vizsgálják.

A folyamat első lépése egy előszűrő telefonos beszélgetés, amely során a tanácsadók felmérik a pályázáshoz szükséges alapvető információkat: nyelvtudás, szakmai tapasztalat, bérigény, lokáció, felmondási/preferált kezdési idő. Az előszűrés alatt természetesen a jelölteknek is van lehetőségük kérdezni a pozícióról, így egy jól felkészült tanácsadó még vonzóbbá tudja tenni a lehetőséget.

Amennyiben a jelölt alkalmasnak tűnik, a következő lépés egy részletesebb személyes vagy online interjú, amely során kompetenciaalapú kérdésekkel dolgoznak. A cél, hogy a pályázó konkrét példákon keresztül mutassa be szakmai eredményeit, problémamegoldó képességét, valamint egyéb, a megpályázott pozíció kapcsán releváns készségeit. Emellett a tanácsadók az interjú során a motivációt is alaposan feltérképezik, hogy biztosan egy elkötelezett és lelkes jelöltet mutassanak be. 

A legtöbb ügynökség kompetencia vagy viselkedés alapú interjút alkalmaz a jelöltinterjúk során. Ennek lényege, hogy kifejtendő kérdésekkel korábbi tapasztalatokra kérdez rá, és bizonyítékokat keres, hogy a jelölt rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, valamint alkalmas az adott pozícióra.

Továbbá, ha az ügyfél igényt tart rá, az ügynökségek előre összeállított tesztet is csináltatnak a jelöltekkel, aminek az eredményeit szintén csatolják a profilhoz.

A jelöltprofil sokkal több, mint egy önéletrajz

Jelöltprofil összeállítása

A fejvadász ügynökségek nem pusztán egy önéletrajzot továbbítanak az ügyfél felé. A jelöltről készített profil egy átfogó dokumentum, amely tartalmazza a:

  • karrier rövid összefoglalását, külön kiemelve a megpályázott pozíció kapcsán releváns tapasztalatokat,
  • elért eredményeket, sikereket,
  • motivációt,
  • személyiségre és a csapatba való illeszkedésre vonatkozó megállapításokat,
  • bérigényt,
  • nyelvtudást (a pozícióhoz szükséges nyelv tesztelve és pontozva),
  • felmondási/preferált kezdési időt,
  • váltás okát,
  • ha szükséges, referenciákat vagy a teszteredményeket.

A profil célja tehát, hogy egy részletes képet adjon az ügyfél számára arról, hogy a jelölt miért lehet megfelelő az adott pozícióra, ezzel támogatva és jelentősen gyorsítva a hatékony kiválasztási folyamatot.


Ezért jók a fejvadászok módszerei

A fejvadász cégek többlépcsős kiválasztási folyamattal dolgoznak, amely során nemcsak a szakmai alkalmasságot, hanem a jelölt személyiségét, motivációit és csapatba való illeszkedését is vizsgálják. Az általuk használt jelöltfelmérési és -értékelési módszerek jóval túlmutatnak egy egyszerű önéletrajz begyűjtésen és továbbításán, hiszen az összeállított, részletes profilok jelentősen támogatják a hatékony, gyors és megalapozott döntéshozatalt a munkaerő-kiválasztás során.

A munkaerőpiac jelenlegi helyzete

A munkaerőpiac helyzete

1024 538 Parti Gergely

Munkaerőpiaci podcast: Ajánló

Megjelent az Orienta Hungary és a Recruby közös podcastje, amelyben Parti Gergely, a Recruby országos üzletfejlesztési vezetője és Antal György, country lead osztják meg tapasztalataikat a magyar munkaerőpiac jelenlegi működéséről.

Mi történik a munkaerőpiacon?

A beszélgetés során szó esik arról, hogyan látják a fejvadász cégek a jelenlegi helyzetet, és hogy miben tudnak támogatást nyújtani a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Kiderül, mikor érdemes HR ügynökségekhez fordulni, illetve milyen különbségek vannak a pályakezdők és senior szakemberek elhelyezkedési esélyei között. A podcast bemutatja, hogy milyen a toborzási „másik oldalán” állni, és segít jobban megérteni a kiválasztási folyamat működését. Szó esik a munkaerőpiac árérzékenységéről, a pozíciók tervezhetőségéről, valamint arról is, mit keres egy munkáltató vagy munkavállaló napjainkban.

Ha érdekel, hogyan látják a piacot a HR szakemberek, hallgass bele!

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!

gscf

Adatok, technológia és globális pénzügyi megoldások: Exkluzív interjú a GSCF új csapatával

1024 538 Bartus Kata

A GSCF-nél egy új tech hub felépítésén dolgoznak Budapesten, amely nem csak a globális üzlet fejlődését segíti, hanem a jövő adatmegoldásait is formálja majd. Nánai Zoltán és Tóth Zsolt megosztják velünk, hogy mi motiválja őket és miért érdemes csatlakozni a GSCF-hez.

 

Nagyon köszönjük a lehetőséget, igazán ritkán adódik lehetőség szakmai oldallal leülni beszélgetni. Kérlek, első körben mondjatok pár szót magatokról, milyen előképzettséggel rendelkeztek, illetve hol szereztétek a korábbi tapasztalataitokat és milyen területen?

Zoli: A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végeztem Pénzügyi Eszközök és Intézmények szakirányon, vagyis üzleti irányból jövök. Még a pályám korai szakaszában kaptam egy könyvet az egyik ügyfelünktől karácsonyra. Adatbányászat volt a címe és menthetetlenül megfertőzött. Ott indult el az utazásom az adatok világába. Azóta nem csak munkám során vettem hasznát ennek a tudásnak a különböző adatvezérelt megoldások bevezetése során, de hobbiként is az életem része lett az adattudomány, a gépi tanulás. Végül visszaültem az iskolapadba, s a közelmúltban AI & ML Mester diplomát szereztem, vagyis bár – ahogy említettem – az üzleti oldalról jövök, mondjuk úgy, nem teljesen idegen tőlem a technológia világa sem.

Zsolt: Én BME mérnök informatikán végeztem, a diplomamunka során találkoztam először közelebbről a Data területtel. Diploma után Hadoop / Spark rendszerekkel kezdtem foglalkozni, majd fokozatosan mozdultam el SQL és Python irányba, először Data Engineerként, majd Data Architectként dolgoztam Cloud alapú adatbázisokkal és adattárházakkal. Az utóbbi 5 évben pénzügyi területen mozgó cégeknél építettem adatplatformot.

 

A GSCF név sokaknak nem ismerős, mit kell tudni a vállalatról, hogyan alakult ki és jelenleg mik a főbb termékek, szolgáltatások?

Zoli: Valóban így van, a nagyközönség számára leginkább rejtve marad az, amit csinálunk, pedig piacvezetők vagyunk a területünkön és piaci hatásunk globális mércével is jelentős.

A GSCF egy specializált pénzügyi szolgáltató, amely komplett szállítói láncok finanszírozására specializálódott. Azért, hogy jobban megértsük a problémát, amire választ adunk, érdemes végiggondolni, hány beszállítón és kereskedőn halad végig egy-egy termék nyersanyagként, alkatrészként, félkész termékként, mire végső formájában eljut a végfelhasználóhoz. Az ilyen összetett szállítói láncok hatékony működése szempontjából létfontosságú, hogy megfelelő likviditás és finanszírozás álljon rendelkezésre akkor és ott, amikor és ahol arra szükség van. Itt jön képbe a GSCF.

Az általunk kínált összetett és strukturált finanszírozási megoldások olyan komplex finanszírozási helyzetekre adnak hatékony választ, ahol csak nagyon kevesen tudnak igazi megoldást kínálni.

 

Mikor csatlakoztatok a céghez, milyen feladatkörben és most milyen pozíciót töltötök be?

Zoli: Két éve csatlakoztam a GSCF csapatához Senior Termékmenedzserként, egy konkrét és izgalmas projekt kapcsán. Ma a GSCF adatplatformjáért, kockázatkezelési rendszereiért és finanszírozási rendszeréért felelős termékvezető vagyok. Ez egy rendkívül izgalmas és összetett szerep, ahol egyszerre van lehetőségem stratégiai gondolkodásra és operatív kivitelezésre is.

Zsolt: 2024 májusában érkeztem Lead Data Platform Architectként. A nyár nagy részét a GSCF adatplatform architektúra tervezésével töltöttem, majd ősszel ráfordultunk ennek az implementációjára is. Az én pozícióm egy architect – engineer keverék, hiszen mind a tervezésben, mind a megvalósításban aktívan részt veszek.

 

Köszi a bemutatkozást, jó, hogy két külön területről is tudunk beszélni, de így talán érdemes két részre bontani. Elsőként hozzád fordulok Zoli!

Miért szeretsz a GSCF-nél dolgozni?

Zoli: Erre nehéz tömören válaszolni mert nagyon sok dimenziója van. Kezdem talán ott, hogy egy minden szempontból globális cégnél dolgozom. Minden nap – még ha csak virtuálisan is – de bejárom a világot, hiszen a magyarországi csapaton túl dolgozom svájci, Európán kívül pedig észak- és dél-amerikai valamint ázsiai kollégákal is. Elképesztően jó egy ennyire diverz csapattal dolgozni, a különböző perspektíváknak köszönhetően valahogy mindig több lesz az egész, mint a részek összessége. Ez számomra nagyon motiváló.

Bár a cég globális és az általunk kifejtett pozitív hatás hatalmas (ami egyébként önmagában is oka annak, amiért szeretek itt lenni), a szervezet méretét tekintve nem vagyunk nagyok. A szervezet lapos, még a C level vezetők is elérhetőek bárki számára. A hatalmi távolság alacsony, a szervezet pedig felhatalmazó. Ezeknek megfelelően itt lehetőség van gyorsan dönteni, gyorsan lépni. Ezt is nagyon szeretem.

Muszáj beszélnem a kultúráról is. Nagyon támogató, bevonó a kultúra. Ez nem egy átpolitizált szervezet, itt szokás és divat is támogatni egymást. Ez hatalmas érték.

Szubjektív, de engem nagyon motiválnak azok a helyzetek, ahol lehetőség van építkezni. Sokkal jobban vonzanak azok a helyzetek, ahol valamit meg lehet alkotni, mint azok, ahol valami kész dologba kell beleülni. Build típusú ember vagyok. Itt és most erre rengeteg lehetőségem van. Nem csak a cég új adatplatformotját és a rá épülő üzleti megoldásokat alkothatjuk meg, de lehetőséget kaptunk arra is, hogy felépítsük Budapesten a GSCF adat kompetencia központját is. Egy igazi tech hub-ot építünk, amelyik innen látja el innovatív adatvezérelt megoldásokkal nem csak a céget, de a meglévő és új ügyfeleinket is. Ez nem egy shared service center, végrehajtó jogkörökkel. Ez egy hub, a stratégiától a végrehajtásig minden nálunk van.

Adott egy igazi startup minden lehetősége úgy, hogy közben mögöttünk áll a világ egyik legnagyobb alternatív alapkezelője, ami pénzügyi biztonságot és stabilitást tesz hozzá mindehhez. Ritka az ilyen felállás.

 

Milyen a kultúra és milyen a mentalitás a napi munkában?

Zoli: Egyrészt a globális jelenlét miatt nagyon diverz a csapat. Nagyon sok nézőpont megtalálható nálunk. Másrészt mégis összetartó és támogató a légkör. Itt nem csak üres frázis az “egy csónakban evezünk” kifejezés. Tényleg egy célért dolgozik itt mindenki, függetlenül attól, hogy mely területen teszi ezt. A lapos szervezet megkönnyíti a kommunikációt és biztosítja, hogy minden vélemény teret kapjon. Igyekszünk gyorsan lépni, gyorsan validálni és irányt váltani, ha azt szükségesnek ítéljük. Mindig arra összpontosítunk, hogy az ügyfelek számára legjobb megoldásokat szállítsuk, ez vezérli a lépéseinket. Ahogy a termék menedzsmentben mondani szokták, mi tényleg problémákat oldunk meg, nem pedig funkciókat fejlesztünk.
A napi munkában a csapatmunka kiemelt szerepet kap, a közös céljainkért dolgozunk, de azért arra is hangsúlyt fektetünk, hogy közben jól is érezzük magunkat szakmailag és emberileg is.

 

Milyen csapat alakult ki az évek során?

Zoli: Ha a csapat alatt a tech-hub-ra gondoltok, azt még csak most kezdjük el igazán építeni. De azok a kulcsemberek, akik már megérkeztek – mint például Zsolt – nagyon jó és izgalmas alapot jelentenek az építkezéshez. Zsolttal egyetértünk abban, hogy a megfelelő mindset, a hozzáállás az egyik legfontosabb komponense a sikernek. Ebben semmiképpen sem szeretnénk kompromisszumot kötni. Olyan csapatot építünk ahol a (delivery és learning) velocity fenntartható módon tud magas lenni. Ahol úgy szállítunk nagyon magas szakmai minőséget amire büszkék vagyunk, hogy közben szakmailag fejlődünk és persze nem utolsó sorban élvezzük az utazást szakmailag és emberileg is. Ehhez pedig a magas szakmaiság önmagában nem elég, kell a megfelelő mindset is.

 

Mit gondolsz milyen irányba megy egyébként az építkezés, kik lehetnek jó team-fitek, kik éreznék jól magukat nálatok?

Zoli: Tudom, hogy vannak olyan cégek, akik egészen részletes elvárásrendszert állítanak fel, és végül azt a jelöltet választják, aki a legjobban megfelel az előzetes elképzeléseknek. Mi nagyon nem így működünk. Mi tehetségeket keresünk, akikkel közösen írhatjuk a GSCF történetének soron következő fejezetét. Akik olyan lelkesek, mint mi vagyunk, hogy valami nagyszerűt alkossunk közösen. A szakmai kiválóság természetesen rendkívül fontos, ahogyan a hozzáállás, a mindset, a kultúra is az. De tudjuk, hogy minden ember más, ezért mi a kiválasztás során elsősorban az egyént szeretnénk megismerni, és azt megérteni, hogy mi az, amit ő hozzá tud tenni a közös sikereinkhez, és mi az, amivel mi tudjuk támogatni az ő szakmai és emberi céljait.

Ennek megfelelően már az induló csapat is elég vegyes. Vannak fiatalok és hosszabb ideje fiatalok, vannak fejlesztő és adat múlttal rendelkező szakemberek akik mind kiemelkedőek a saját területükön.

Egy szó mint száz, aki szenvedélyesen szereti az adatok világát, szeret és tud is megoldásokat alkotni ebben a domain-ben, törekszik a szakmai kiválóságra, fejleszti a tudását, és közben szereti élvezni az utazást, az jól fogja érezni magát nálunk.

 

Egyébként van kitűzött vízió, hosszú távú cél akár a szervezet,vagy akár a szolgáltatások szintjén?

Zoli: A GSCF jövőképe rendkívül inspiráló. A közelmúltban fejeztünk be egy bank akvizícióját, amely lehetőséget adott új, még innovatívabb megoldások bevezetésére. Az első piaci visszajelzések nagyon pozitívak, így most ezek skálázása és fejlesztése van napirenden. Új piacokra is beléptünk a közelmúltban, ami tovább növeli a piaci súlyunkat és a lehetőségeinket

A budapesti iroda kiemelt szerepet kap ebben a folyamatban, hiszen ahogy mondtam, itt építjük fel a kompetencia központot és alakítunk ki egy valódi, adat fókuszú tech hubot . Ez nem egy hagyományos szolgáltató központ, hanem egy olyan hely, ahol a teljes folyamat – az ötlet és vízió megszületésétől a stratégia megalkotásán át a megvalósításig – helyben történik. Ez óriási lehetőség mindannyiunk számára.

 

Zsolt, most hozzád fordulok. Neked mi a konkrét feladatod ebben a projektben?

Az én szerepem a projekt technikai oldali irányítása. Mindig szerettem a hands-on feladatokat is, tehát az architektúra tervezéstől, technológiák kiválasztásától az adatmodellezésen keresztül egészen a konkrét adattranszformációk implementálásáig mindenből próbálom kivenni a részem. A projekthez kapcsolódó belsős technikai csapatokkal (security, compliance, backend engineering…) is én tartom a kapcsolatot Data Platform részről. A konkrét projektfeladatok mellett nagy hangsúly van a csapatépítésen is, jelenleg én csinálom a technikai interjúkat a Data Engineer jelöltekkel is.

 

Milyen technológiákkal dolgoztok?

Az architektúra tervezésnél fontos szempont volt a modern, cloud alapú technológiák használata. Az adatplatform alapvetően Snowflake-en fut, a transzformációs réteget pedig dbt Cloud szolgálja ki. Több szolgáltatással dolgozunk AWS Cloudban is: streaming pipeline-okhoz Amazon Managed Kafka-t, ütemezésre Amazon Managed Airflow-t, cloud storage-ra S3-at használunk, valamint a self-managed service-eink EKS-en (Amazon Elastic Kubernetes Service) futnak. Programozási nyelvek közül elsősorban SQL és Python van nálunk – itt próbáljuk mindig azt választani, ami az adott feladat megoldásához kézenfekvőbb.

 

Milyen csapattagokat keresel, technikai és emberi szempontból?

Alapvetően egy egészséges felépítésű, vegyes csapatot szeretnénk összerakni, ahol van helye a különböző tapasztalattal érkező mérnököknek. A data engineering terület szerintem azért is nagyon érdekes, mert egyrészt egy stabil mérnöki háttér, másrészt pedig az adatok mély ismerete is kell hozzá.

Mi olyan csapattagokat keresünk, akiknél lehetőleg a kettő kombinációja van jelen. Természetesen a két területnek nem kell feltétlenül egyensúlyban lenni, szívesen fogadunk software engineer és data analyst háttérrel rendelkező jelölteket is, de mindenképpen fontos a nyitottság mindkét terület megismerése, megtanulására. Technikai szempontból fontos a Python és az SQL ismerete, illetve, hogy legyen tapasztalat valamelyik nagy cloud provider rendszerével. Szintén szeretnénk, ha a jelölt otthonosan mozogna az adatplatformokkal és adattárházakkal, esetleg data lake-kel való munkában. Fontos megemlíteni, hogy az általunk használt konkrét tech stack ismerete nem elvárás (bár természetesen előny), például a Snowflake vagy a dbt megtanulható munka közben is.

 

Szerinted mi lehet vonzó ebben a lehetőségben?

Az architektúra tervezéskor nem kellett meglévő, legacy rendszerekben használt eszközöket használni, így tulajdonképpen a ma elérhető legmodernebb technológiákat tudtuk bevezetni.

Továbbá, ami szerintem egészen egyedi, hogy a csapat a teljes adatplatformért felelős, nem csak egy kis részletet, így a csapatban lévő engineer-ek nagyon szerteágazó, változatos feladatokon dolgozhatnak, mind üzletileg, mind technológiailag. Ez szerintem a napi feladatokat hosszú távon is élvezhetővé teszi, illetve szakmai fejlődés szempontjából is nagyon előnyös.

 

Hogy néz ki konkrétan a kiválasztási folyamat nálatok?

Az interjú folyamatot próbáltuk minél jobban leegyszerűsíteni. A beküldött önéletrajzok szűrése után az első lépés egy bemutatkozó beszélgetés, ahol bemutatjuk a céget, a víziónkat és a lehetőséget. Ezután egy házi feladatot küldünk a jelölteknek amit a saját tempójukban oldhatnak meg – ehelyett a jelölt választása alapján lehetőség van live coding interjúra is, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbben inkább a házi feladatot választják. Amennyiben sikeres volt, egy technikai interjú következik, ahol a gondolkodásmódot és a technikai tudást szeretnénk felmérni.
Ha ez is sikeres volt, VP of Engineering-el következik egy beszélgetés, ahol elsősorban a soft skillekre, cultural match-re fókuszál. Mindezek után közösen döntünk a jelöltről – ha ez pozitív volt, akkor már csak egy utolsó interjú van a HR-rel, ami után ajánlatot küldünk.

 

Köszönjük szépen, további szakmai sikereket kívánunk Nektek!

 

A fenti cikk a Recruby Hungary Kft. felkérésére készült a www.fejvadaszcegek.hu oldalon és a Recruby Hungary Kft. által üzemeltetett social media felületein történő megjelentetésére.A fenti tartalmak részben vagy egészben történő további utánközlése csak a szerző előzetes, írásos engedélyével lehetséges.

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!

Pointman interjú

Innováció a HR-ben: Az ELTE tanára a munkaerőpiaci változásokról

1024 538 Szalai Márton

Kedves Tünde!

Nagyon köszönjük a lehetőséget! Régóta keressük az alkalmat, hogy a magyar oktatási rendszeren belül HR-t oktató szakemberrel tudjunk leülni beszélni az oktatási módszerekről, az oktatás helyzetéről és jövőképéről.

Blogunk egy fejvadász ügynökség által kezelt, független blog, melyet sok HR tanulmányokat folytató és HR-ben aktívan dolgozó szakember olvas, így biztos vagyok benne, hogy ezt a cikket is sokan érdeklődéssel fogják fogadni.

 

Elsőkörben szeretném megkérdezni, hogy milyen képzettséggel rendelkezik?

 

Az alapvégzettségem közgazdász, doktori tanulmányaim során pedig gazdaságpszichológiát tanultam. Mindkettő erősen alakította, formálta a gondolkodásomat. Fontosnak tartom azt a gazdasági szemléletmódot, amit a gazdasági képzés adott. Ugyanakkor vitathatatlan az emberi tényező szerepe a gazdasági folyamatokban, erről a doktori képzés kurzusai keretében tanulhattam sokat. Doktori disszertációmban kompetenciamenedzsment kutatással foglalkoztam, ezen a területen is jól összekapcsolható ez a két megközelítés.

 

A képzettségek megszerzése után egyből jött az oktatás, vagy versenyszférában is szerzett tapasztalatot?

 

A pályám elején a versenyszférában dolgoztam. Az első munkahelyem egy termelő vállalat volt, ezt követően pedig a bankszektorban dolgoztam HR-esként. Nagyon izgalmas időszak volt, átfogó szervezetfejlesztési folyamatok támogatásában vettem részt két különböző piaci helyzetben lévő szervezetben is. A személyzetfejlesztési területért voltam felelős, teljesítményértékelési rendszert és új fejlesztési programokat, kompetenciaértékelési kereteket dolgoztam ki. A gyerekeim megszületése után pedig már a felsőoktatásban kezdtem dolgozni.

 

És hogyan jött az oktatás és a HR?

 

A HR nem volt kérdés, az első perctől kezdve érdekelt. Amikor a tanulmányaimat elkezdtem, még nem volt külön szakirány ezen a szakterületen. EEM-ről részletesen, mélyebben is tanulni Grazban volt lehetőségem, ahol egy szemesztert töltöttem. Ezután már egyértelmű volt, hogy ezen a területen helyezkedek majd el. A felsőoktatásban azután kezdtem dolgozni, amikor a gyerekeim megszülettek. Anyaként ez összeegyeztethetőbb volt a családdal, ami nagyon fontos volt a számomra. Ugyanakkor nagyon szeretek tanítani, korábban is tanítottam már, közgazdásztanári végzettségem is van, és egy piaci trénerképzést is elvégeztem. Nagyon hasznos az oktatói munkámban, hogy a versenyszférában szerzett tapasztalataimra tudok építeni.

 

Miért pont az ELTE PPK, hogy jött ez a döntés?

 

Három éve dolgozok az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetében. Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzésbe, valamint az akkor induló emberi erőforrások Bsc képzésbe kapcsolódtam be. Korábban egy műszaki egyetem gazdasági karán tanítottam mérnököket és műszaki menedzsereket különböző menedzsment tárgyakat, marketingmenedzsmentet, üzleti kommunikációt, közgazdasági alapismereteket. Izgalmas volt közgazdászként felnőttképzési szakemberek, felsőoktatáskutatók, közművelődés,, pszichológus, szociológus kollégák körében elkezdeni dolgozni, és a humán oldal iránt érdeklődő diákokat tanítani.

 

Jelenleg milyen tárgyakat tanít?

 

Több tárgyat is oktatok jelenleg. Emberi erőforrás menedzsment, tanulószervezet, képzés és fejlesztés a szervezetekben című kurzusokat viszek. Vannak készségfejlesztő kurzusaim is: konfliktusmenedzsment, kommunikáció, szociális készségek fejlesztését szolgáló tréning. Nagyon hasznosnak tartom ezeket a kurzusokat.

 

Az oktatás során milyen elveket, milyen módszereket követ leginkább?

 

Fontosnak tartom az oktatói munkámban az elméletek és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolását. A tapasztalati tanulás módszerében hiszek, az interaktív órákat szeretem. Azokat az órákat tartom hasznosnak, ahol van mód egymáshoz kapcsolódni, ütköztetni a véleményeket, különböző tapasztalatokat, elméletet és gyakorlatokat egymással, ahol lehetőség van a diákok tapasztalatait összekötni egy új ismerettel és úgy továbblépni.

 

Akkor jól gondolom, hogy inkább gyakorlatias képzés a cél, ugye?

 

Bár ezt nem mindig könnyű megvalósítani a felsőoktatás keretei között, de igen, törekszem rá. Elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e a diákok érdeklődését felkelteni, aktivizálni őket. Keresem azokat a gyakorlati példákat, amelyek feldolgozásával „tesztelhetünk” egy-egy új ismeret, egy elméleti keret hasznosságát. Így nemcsak a tudásszint emelhető egy magasabb szintre, hanem közben a problémamegoldási, együttműködési és más gondolkodási képességek is fejlődnek.

 

Mit gondol, mennyit változott a tananyag és az oktatási módszerek az elmúlt 5-10 évben?

 

Meglátásom szerint egyetemenként és oktatónként is hatalmas különbségek vannak abban, hogy ki, hogyan és mit tanít. A felsőoktatásban általában az oktató önállóan állítja össze és fejleszti a saját tananyagát, kurzusait. Ugyanakkor oktatásmódszertani és didaktikai képzésben alapvetően kevés egyetemi oktató részesült, ez nem követelmény valójában. Egyetemenként is nagyon eltérő, hogy milyen támogatást, módszertani segítséget kapnak az oktatók. Amennyire rálátok rá ezekere a felsőoktatáspedagógiai tendenciákra, , egyre több intézmény alakít oktatásmódszertani központokat.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán és az intézetünkben különösen fontosak a módszertani kérdések. Az oktatók többsége fontosnak tartja a hallgatók aktivizálását, problémaközpontú óravezetést, kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztését. Saját intézetünkben például nagyon jónak tartom, hogy sok esteben több oktató párhuzamosan oktat egy-egy kurzust, és így közösen dolgozzuk ki a kurzustartalmat és tematikát. Amióta itt dolgozok, nagyon sokat tanultam ennek köszönhetően a más tudományterületen működő kollégáimtól. Ez a gyakorlat amiatt is érdekes lehet, mert egyre több szakterület igényel multidiszciplináris megközelítést. Szakmailag is igazán izgalmasak ezek a közös munkák!

 

Mit hiányol a magyar felsőoktatásban?

 

Amit hiányolok a felsőoktatásból az az, hogy keressük a kapcsolódásokat az üzleti szférával, a „valósággal”. Ez a mi esetünkben egyébként nemcsak a for profit, hanem a nonprofit szervezeteket is jelenti, mert sok diákunk nem az üzleti, hanem a szociális szférában helyezkedik el. Különösen fontosnak tartom, hogy keressük ezeket a kapcsolódásokat, ami egyébként ideális esetben egy kétirányú kommunikáció lenne. Meglátásom szerint fontos olyan szakmai fórumokat keresni, ahol lehetőség nyílik a tudományos kutatások, elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok, üzleti problémák, dilemmák kölcsönös megosztására, egymás nézőpontjának megismerésére, véleményének alakítására, gondolkodásunk formálására. Sokszor hallani, hogy az üzleti szféra elégedetlen a frissdiplomások felkészültségével, ugyanakkor nem ismert, hogy a felsőoktatás milyen célok, értékek mentén állítja össze képzéseit, valójában mit tanít, és milyen nehézségekkel küzd. Én úgy látom, mindkét oldalon hasznos tapasztalatszerzési és tanulási lehetőségeket kínálhat a rendszeres szakmai párbeszéd, és a tanulási folyamatok összehangolását is segtíhetné.

 

Milyen  módszereket lát, amelyek közép vagy hosszútávon megoldhatják ezt a kapcsolódást?

 

Intézetünkben többféleképpen is keressük ezeket a kapcsolódási lehetőségeket. Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzésen például, amikor még csak ismerkednek a szakterülettel, olyan orientációs szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol tanácsadók, munkaerőközvetítők, HR szakemberek tartanak előadásokat, workshopokat diákjainknak. Ezen kívül idén már harmadik alkalommal szervezünk egy olyan terepgyakorlatot, amely valódi tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít. A HVG Állásbörzén az álláskeresők számára nyújtunk diákjaink bevonásával interjútanácsadási szolgáltatást. A tanácsadásban részt vett álláskeresőktől és a tapasztalatot szerzett diákjainktól is nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Ugyancsak egy nagyon fontos kapcsolódási lehetőség a Tanulás, Tudás, Innováció konferencia sorozatunk keretében valósul meg, ahol évről évre az EEM-et és a felnőttképzést érintő aktuális kérdésekkel foglalkozunk. A konferenciára előadóként és résztvevőként is vegyesen hívtunk meg HR szakembereket, tanácsadókat, képzési szakértőket, egyetemi oktatókat, EE tanácsadó mesterképzésében végzett és jelenlegi hallgatóinkat annak érdekében, hogy formáljuk egymás véleményét. Idei konferenciánkon a digitalizáció hatásaival foglalkozunk.

 

Mit gondol, tud-e elég praktikát kapni az egyetemi órákon egy diák, aki már előre tudja, hogy ő egy fejvadász cégnél és nem vállalati oldalon szeretne elhelyezkedni?

 

Én azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül elvárható az egyetemtől. Alapvetően az egyetemi képzésnek az a célja, hogy szemléletmódot formáljon, egy általános, szélesebb spektrumú tudást adjon, kompetenciákat fejlesszen. Az elhelyezkedéstől függően az pedig már a munkahelyek feladata, hogy a szükséges speciális technikákat, eszközöket megismerje a hallgató, specializálódjon egy adott területre.

 

Mennyire tört be az oktatásba az AI, mennyire hasznosítják a tanárok és mennyire félő, hogy a diákok a vizsgákon vagy a feladatok megoldásánál használják az AI-t?

 

Én azt tapasztalom, hogy az egyetemeknek van egy óvatosabb hozzáállása, amit én bölcsnek tartok. Fontosnak tartom a nyitottságot, hogy keressük az új megoldásokat, próbálgassuk, hogy hogyan tudja a technológia segíteni, támogatni a munkánkat. Ugyanakkor úgy gondolom, nagyon erős felelősségünk van abban, hogy a használata hogyan hat a folyamatokba vetett bizalomra, hogyan hat az egyénekre. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek mellett megértsük a használatával kapcsolatos kockázatokat is, hogy egy felelős AI használatot alakítsunk ki. Én ezekben a kérdésekben is különösen fontosnak, sőt elkerülhetetlennek tartom a párbeszédet. A közösségek szerepe, felelőssége kell legyen megítélésem szerint egy ilyen döntés.

Ez a kérdés egyébként nemcsak az oktatásban, a tanítás, tanulás folyamatában izgalmas a mi esetünkben, hanem a HR szakemberek, felnőttképzési szakemberek munkájára vonatkozóan is. A fent említett konferenciasorozatunk keretében szervezett következő konferenciánk február végén éppen erről fog szólni. A digitális transzformáció egy aktuális téma, sok üzleti és tudományos konferencia is foglalkozik vele. Ehhez a szakmai párbeszédhez szeretnénk friss kutatási eredményekkel, különböző tudományterületről érkező és eltérő tapasztalatokkal rendelkező szakemberek gondolataival hozzájárulni. Kutatási eredményeket, multidiszciplináris megközelítést és a valódi tapasztalatokat mutatunk be. Remélem, sokak érdeklődését sikerül felkelteni a programmal!

Ha megoldható, akkor ide szívesen becsatolnám a linket a konferenciáról, mert épp aktuális, február 27-én lesz, pont most hirdetjük!

https://fti.ppk.elte.hu/content/az-emberi-eroforras-tanacsado-szerepe-a-digitalis-atallasban.t.44495

 

Most egy kicsit a hallgatókra térnék ki. Mik a tapasztalatai a hallgatók kapcsán? Lát-e változást a hozzáállásukban az évek múlásával?

 

Nagyon erős változás, amit én látok, az az, hogy sokkal nagyobb arányban dolgoznak a diákok tanulmányaik mellett, alap és mesterképzés esetén is, nappali tagozaton is. Ez egy nagyon erős konfliktushelyzet szerintem a tanításban. Egyrészről segítheti a tanulást, hogy gyakorlati tapasztalatot is szereznek a diákok, könnyebben tudják az új ismereteket így a gyakorlathoz kötni. Ugyanakkor ez kettős terhelés nagyon megosztja a figyelmüket, energiájukat és az idejüket. Emiatt kevésbé tudnak a tanulásra figyelni, amit egy óriási nagy problémának érzek. Sokszor érzem, hogy a diákok nem használják ki azokat a tanulási lehetőségeket, amit az egyetem kínál. A másik változás, amit érzek, hogy sokkal „felnőttesebben” tanulnak, sokkal jobban szűrik, hogy mi az, ami fontos nekik, mi az, ami nem. Ennek a megítélése azonban még nagyon nehéz a pályájuk elején. Sokszor nem elég felkészültek erre, nem egyértelmű a motivációjuk, szakmai célkitűzéseik, ami mentén szűrhető a tartalom A piaci igények és az egyetemi célok között is érezhető szerintem egy konfliktus. Természetesen az AI is átalakítja, „felborítja” a korábbi tanulási/tanítási gyakorlatokat. Ezeket a problémákat oktatói szinten nem mindig könnyű feloldani.

 

És hogyha a diákok összességét nézzük, sokan vagy kevesebben érkeznek hosszú távú motivációval a képzésre? Esetleg kész tervekkel?

 

Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy határozottabb tervekkel. Bár összességében azt tapasztalom, hogy nagyon nehéz fiatalon vagy pályakezdőként belelátni abba, hogy melyik munkakör milyen feladatokkal, milyen időbeosztással, milyen felelősségekkel párosul. Valójában nagyon sokféle motivációval lehet egy-egy évfolyamba találkozni, vannak határozottabb és bizonytalanabb motivációval rendelkezők is. Ez is megnehezíti egyébként a megfelelő tananyag és tematika kiválasztását.

 

Mit gondol, mely területek a legnépszerűbbek, a HR mely területét célozzák meg legtöbben, mi most a trendi a diákok körében?

 

Trendeket nem tudnék mondani, azt tudom mondani inkább, hogy a mi diákjaink hova és merre mennek tovább. Ez is nagyon sokféle lehet. Sokan mennek munkaerőközvetítőhöz, junior HR-esként is sokan kezdenek dolgozni egy szervezetben, vannak, akik a felnőttképzésbe mennek tovább. A mi képzéseinken egyébként a felnőttek tanulásának támogatása egy nagyon erős fókuszt kap.

 

Ez régen is ilyen nehéz volt, vagy azért régen könnyebb volt bekerülni egy korrekt pozícióba, akár beszéljünk mondjuk itt egy gyakornoki pozícióról?

 

Ha azt nézem, hogy az én pályafutásom elején ez mennyire volt könnyű, és most milyenek az elhelyezkedési esélyek, úgy látom, hogy sokkal több pozíció van ezen a szakterületen. A HR, a tanulás, az egyén sokkal fontosabb szerepet kapott az elmúlt időszakban, sokkal több ilyen pozíció is kerül meghirdetésre. A pályám elején azt tapasztaltam, hogy a HR vezetők leginkább a személyes ajánlásokon keresztül kerestek maguknak kollégákat, sokkal nehezebb volt kívülről ismeretlenül bekerülni valahova. Most már talán ez is sokat változott.

 

Az egyetemen oktatott tananyagot mennyire tudják hasznosítani a diákok gyakorlatban, ha kijönnek az egyetemről, mennyire tudják hasznosítani azt, amit itt megtanultak?

 

Erre kevesebb visszajelzésünk van. Igyekszünk az alumni hallgatóinkkal tartani a kapcsolatot, hogy legyenek ilyen visszajelzéseink. Úgy gondolom, ha jól végezzük a munkánkat, akkor olyan tudást, kompetenciákat és olyan szemléletmódot „visznek magukkal” a végzett diákjaink, ami hosszú távon hasznos lehet a számukra.

 

Milyennek látja most a magyar oktatás helyzetét? Mennyivel lett jobb, vagy rosszabb, mint három éve? Erősebb, gyengébb, inkább így?

 

Nagyon erősen átalakulóban van a magyar felsőoktatás a modellváltás és  szervezeti átalakulások miatt, hogy nem lehet még azt mondani, hogy jobb vagy rosszabb. Nem lehet még tudni, hogy pontosan merre megyünk, hogyan fog mindez a képzésekre, az oktatás színvonalára hatni.

 

És nehéz igazodni, alkalmazkodni ezekhez az átalakulásokhoz? Nem megterhelő tanárként?

 

Szerencsére a mi intézetünkben van egy olyan belső légkör, amelyben a saját feladatainkra fókuszálunk. Így a saját képzéseinken kevésbé érzem ennek a hatását, de természetesen érezhetők ezek a hatások oktatóként.

 

HR-esként tud-e esetleg mondani egy vicces szituációt, akár egy interjút, amire mindig emlékezni fog? 

 

Nem a saját történetem, egy barátnőm sztorija jut erről eszembe. Azt mesélte, hogy egy állásinterjú helyzetben az egyik pályázó, aki egyébként egészen fiatal volt, táskájában az interjú közben megszólalt egy hagyományos, hangos csörgőóra. Mindenki meglepődött. Majd a pályázó elmesélte, hogy annyira bele szokott merülni a munkájába, hogy azért állítja be a csörgőórát, hogy ne felejtsen el angol órára menni. Meglepő mindenesetre a mai digitális világunkban, de talán épp azt szemlélteti, mennyire fontos az emberi tényezőre figyelni, mert nagyon különbözőképpen éljük meg a változásokat.

 

Nagyon köszönjük a lehetőséget! Nagyon érdekes és érdekfeszítő témákat érintő beszélgetés volt, jó volt első kézből hallani egy ilyen kiváló szakmai véleményt! További nagyon sok sikert kívánunk! Köszönöm szépen még egyszer!

 

A fenti cikk a Recruby Hungary Kft. (Parti Gergely, cégvezető) felkérésére készült a www.fejvadaszcegek.hu oldalon és a Recruby Hungary Kft. által üzemeltetett social media felületein történő megjelentetésére.A fenti tartalmak részben vagy egészben történő további utánközlése csak a szerző előzetes, írásos engedélyével lehetséges.

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!

 

Társas bábuk

Recruby toborzási folyamat – Mikre számíts, ha munkaadóként fejvadásszal dolgozol?

1024 538 Saiban Laura

Nem tudsz betölteni egy régóta nyitva álló pozíciót? 

Fontolgatod, hogy fejvadásszal dolgozz, de nem tudod mire számíthatsz?

read more

Ellenajánlat - counteroffer

Ellenajánlat: ne engedj a csábításnak!

1024 538 Parti Gergely

Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor ajánlatot kapunk és egy új lehetőség nyílik meg előttünk. Magasabb fizetés, vagy szakmai előrelépés csábít, de mi van akkor, ha a jelenlegi munkahelyünk ragaszkodik hozzánk és egy ellenajánlattal próbál megtartani?

Érdemes nagyon átgondolni, hogy engedsz-e az ellenajánlat csábításának, mert három buktató is leselkedhet rád, amelyekről érdemes tudni. read more

Kasek Roland interjú

Az egészséghelyreállítástól az egészségmegőrzésig a munkahelyen

1024 538 Recruby interjú

A vállalati egészségfejlesztés és egészségmegőrzés lehet az egyik kulcsa a munkahelyi stressz és annak velejáróinak – pl. Magas vérnyomás – csökkentésének. Az egészséges életvitelnek köszönhetően, javul az egyéni teljesítmény, így a szervezeti teljesítmény is, amely egyértelműen a vállalati célok megvalósulását támogatják. Emiatt kiemelten fontos a munkáltató szempontjából is, hogy a foglalkoztatott munkaerő egészséges legyen. Kasek Roland, CMC, PhD-jelölt pszichológus, vezetési tanácsadó, a MINDiet Kutatásért és Fejlesztésért felelős partnere segít jobban megérteni, miért fontos az egészségmegőrzés vállalati szinten. read more

Interjú

Meg lehet szabadúszó recruiterként élni? – Interjú Tóth D. Tímeával

1024 538 Recruby interjú

A szabaduszó munkavállalás egyre jobban kezd elterjedni Magyarországon egyre több szakmában. Úgy gondoltuk, miért is ne nézzünk kicsit bele a recruitment freelancer világába és ismerjük meg azt. Ebből kifolyólag készítettünk egy interjút a Recruby egyik vendégével, Tóth D. Tímeával, és körbejátuk ezt az életformát. Lássuk! read more

Fejvadászat

Mit csinálnak a fejvadászok? Tények és tévhitek

1024 538 Saiban Laura

A fejvadászat kifejezés napjainkban egyre elterjedtebb, ám sokak számára a szó pontos jelentése még mindig egy kissé misztikus és megfoghatatlan. Természetesen a fejvadászok munkakörét és tevékenységét nem szó szerint kell érteni és képviselőik közel sem annyira rémisztőek, mint ahogy ez az elnevezés hangzik. read more