A vállalati egészségfejlesztés és egészségmegőrzés lehet az egyik kulcsa a munkahelyi stressz és annak velejáróinak – pl. Magas vérnyomás – csökkentésének. Az egészséges életvitelnek köszönhetően, javul az egyéni teljesítmény, így a szervezeti teljesítmény is, amely egyértelműen a vállalati célok megvalósulását támogatják. Emiatt kiemelten fontos a munkáltató szempontjából is, hogy a foglalkoztatott munkaerő egészséges legyen. Kasek Roland, CMC, PhD-jelölt pszichológus, vezetési tanácsadó, a MINDiet Kutatásért és Fejlesztésért felelős partnere segít jobban megérteni, miért fontos az egészségmegőrzés vállalati szinten.
Recruby:
Kedves Roland! Manapság egyre nagyobb figyelmet kap az egészség és egészségmegőrzés a médiában. Hogyan kapcsolódsz ehhez, mit gondolsz?
Roland: Jó ezt hallani. Nálam 15+ éve nincs TV a lakásban, bár emlékeim szerint a médiában már abban az időben is egyre nagyobb ritkaságnak számított a szakmailag is megalapozott tartalom, főleg főműsoridőben. Jellemzően ismertségi alapon összeültetett vendégek beszélgettek egymással és szakmainak ritkán nevezhető véleményük mentén vitatkoztak különböző témákról. Ilyen volt az egészség vagy az életmód is. Örülök, hogyha ez a tendencia azóta szakmailag egészségesebbre fordult. Fontos kiemelni, hogy a munkavállalók és vezetőik is ezen a kultúrán nőnek fel, és ebből a szempontból szakértőként és vezetési tanácsadóként is nehéz dolgunk van. Ahogy azt az 5. Európai Életmódorvostani Kongresszuson előadásomban kiemeltem, az egészséges életmódot, egészségmegőrzést övező tévhitek és féligazságok terjesztése és spontán terjedése legalább annyira káros az egészségre, mint a teljes körű prevenció hiánya vagy az egyén szándékos hanyagsága. A MINDiet Egészségprogram hosszútávon fenntartható egészséges életmód kialakítására szolgál. A beavatkozás sikerét elsősorban objektív eredményekben mérjük (pl. Vérnyomás, labor, anyagcsere életkor) a mentális jellemzők javulása mellett. A MINDiet-módszer bizonyítékon alapuló keretben ötvözi a magatartásorvoslást és a teljesítménylélektant is. Fejlesztése és alkalmazása közben szerzett tapasztalatunk alapján jól látszik, hogy még az egészségtudatosabbnak mondható ügyfeleink is gyakran tárgyi tévedésben vannak alapvető élettani kérdésekben.
Recruby:
Említetted a magatartásorvoslást. Hogyan definiálnád és hogyan köthető a munkahelyekhez?
Roland: A magatartásorvoslás az orvosi kezelést megelőző végső védőháló, magában foglalva a prevenciót, a beavatkozást és a rehabilitációt is. Ha időben kezdünk el együtt dolgozni, a MINDiet-módszerrel elkerülhető vagy visszafordítható az életmódból eredő megbetegedés (pl. Magas vérnyomás, túlsúly, alvás zavar vagy a krónikus stresszből eredő egyéb tünetek). A tapasztalatunk alapján azonban inkább azt látjuk kollégáimmal, Bogdányi Rékával és Fejes Emesével, hogy az orvosi kezelés alternatívájaként érkezik az ügyfeleink egy része. Gyakorlatilag épp az orvosaik ajánlására a védőhálóba a másik oldalról kapaszkodva keresnek fel, hogy visszatérhessenek a tünet-, és – emiatt gyakran – gyógyszermentes életükhöz. A foglalkoztatottak többsége egészségesen lép be a munka világába, hogy aztán nyugdíjas korára fele-fele arányban maradjon csak egészséges. Mivel teljesítő-képes életéveink nagy részét a munkahelyen töltjük logikus, hogy a munkáltató érdekelt ezen évek számának a növelésében.
Egészség nélkül nincs értékelhető teljesítmény.
Recruby:
Mit látsz a magyar munkapiacon az egészségmegőrzéssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatban?
Roland:
Egészségértés és egészségtudatosság szempontjából nem látok különbséget vezető és beosztott között,
és emiatt a legjobb szándékkal meghozott döntések is gyakran megalapozatlan pótcselekvésekben csúcsosodnak ki. Employer branding szempontból megfelelő szakmai tartalom nélkül is leírható, hogy van egészségprogram az adott munkahelyen. Az ördög azonban a részletekben bújik meg: ha a vezetőhöz hasonlóan félretájékoz(tat)ott munkavállaló is azt hiszi, hogy egy alap vérvétel vagy az egészségnapon rendezett szűrések többsége megelőző funkcióval bír bármilyen szempontból, jobb lenne az egészségmegőrzésnek látszó pótcselekvés helyett inkább kitenni egy hordó sört középre és kiengedni a gőzt együtt a kollégákkal.
Recruby:
Milyen problémák jellemzőek a kisebb-nagyobb vállalatokra?
Roland: Az egészségre mindenkinek szüksége van, teljesen mindegy, hogy mekkora vállalkozásban milyen szerepet tölt be. Mérettől független probléma, hogy a 3-5 évente jó (vagy picit jobb) pénzért szándékosan logót cserélő alkalmazottból, akkor sem lesz az adott állományért felelős vezető, ha pozíciója szerint annak kéne lennie. A felelősségvállalás nyilván nehezen kikényszeríthető, de a vállalati percemberek egészségünkre gyakorolt hatását ideje lenne kockázat-menedzselni, legalább önállóan, mint azt az egyéni ügyfeleink teszik. Méret alapján inkább a lehetőségeket tudnám könnyen elkülöníteni az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. A kisebb vállalkozások képesek gyorsan dönteni, és könnyen elköteleződhetnek egy kellően megalapozott stratégia mellett, ami lehet akár a saját egészségüket fejlesztő program elindítása is. A nagyoknak lehetőségük van saját kultúrájuk egészségesebbre hangolására, akár feladatkörönként eltérő és emiatt célzottabb, könnyebben átadható foglalkozások kidolgoztatására.
Az egészségben hatalmas profit van, a betegségben hatalmas veszteség: a vezető feladata és felelőssége eldönteni, hogy melyiket realizálja.
Recruby:
Gyakran látni álláshirdetésekben, hogy juttatásként feltüntetik a gyümölcsnapot. Ez azt jelenti, hogy van kialakított vállalati egészségprogram?
Roland: …meg a párezer forintperfőből megúszott ugribugri-appok, hogy legyen mit beírni az álláshirdetésbe a „béren kívüli juttatás” soron? Röviden, a gyümölcsnap korántsem jelenti azt, hogy van egészségprogram. Sőt, pont az ellenkezőjét jelenti: valaki azt hitte, hogy ez a gondoskodó vezetés, az egészséggel való foglalkozás jele, és ezért hirdeti is, és ez még rosszabb. A jelenség persze nagyon emberi, amíg a vak (meg)vezeti világtalant, mindig lesz, aki a saját önbizalma teljében – vagy mert a másiknál is látta – gondolkodás nélkül hoz meg emberek életét befolyásoló döntéseket. Az álláskeresőknek erősen ajánlom, hogy kerüljék messzire az ilyen cégeket.
Recruby:
Miért éri meg a cégeknek, hogy az egészségmegőrzéssel vállalati szinten foglalkozzanak?
Recruby: Az egészségromlás általában fokozatosan történik, viszont a testünk nagyon jó abban, hogy a korai tüneteket elrejtse saját magunk vagy akár a társaink elől. Mire a panasz megjelenik, már általában elég nagy a baj, és ráadásul nem jár egyedül.
Panasz kapitány nem kér időpontot, váratlanul beállít, és mindent felborít maga körül.
Nem érdekli, hogy éppen ezen a projekten múlik a vállalat sorsa, és az sem, ha emiatt csúszik minden fél évet, vagy megnövekszik a fluktuáció és a betegszabadságok száma, vagy épp a kulcsemberek morzsolódnak le miatta. Mi a MINDiet Egészségprogrammal az egészséghelyreállítástól az egészségmegőrzésig lefedjük a teljes szolgáltatási spektrumot. Ezért megfordítanám a kérdést: miért ne érné meg a vállalatoknak, hogy a véletlenszerűen alkalmazott béren kívüli juttatások helyett inkább megtérüléssel járó befektetést eszközöljenek, ami ráadásul megelőzi a váratlan helyzetek nagy részét?
Recruby:
Mire érdemes keresni? Kitől lehet segítséget kérni?
Roland: A magyar piaci viszonyok alapján az egyén felelősségét emelném ki: vezetőként és munkavállalóként egyaránt. Első sorban mindenki saját magáért és a saját egészségéért felel, és csak ezt követően lesz érdekes egy hosszabb távú vállalati szintű együttműködés kialakítása. A csoportos megoldásainknak erős közösségépítő ereje is van, tehát több, már létező keretből is finanszírozható a teljes program. A kapacitásunk lehetővé teszi, hogy a vállalatnál kiképezzük a belső egészségfelelősöket, akik képesek nélkülünk is vezetni, folytatni a tőlünk tanult gyakorlatokat. „Keresni” arra érdemes, aki hasonlóan átfogó koncepció mentén, objektív élettani és üzleti eredményekben képes mérni az egészségprogram sikerét. Mi csak a szűk baráti körünknek és a családunknak segítünk, amikor megkérnek valamire. A munkánk semmiképp sem segítség, hanem megbízás alapú, amiben tisztázott keretek, szerepek és felelősségi körök által határolt térben üzleti és élettani elvárásoknak felelünk meg vállalati környezetben.
Recruby:
Tudnál mondani saját példát, projektet, ahol megmutatkozott a változás?
Roland: Két extrém példát hoznék. Az egyik vezetővel magánszorgalomból (értsd: saját adózott jövedelméből) dolgoztunk együtt az egészsége helyreállításán, és mit mondjak, volt mit javítani a helyzeten, amikor a vele egykorú kollégája szó szerint megfejelte az asztalt. A másik vidámabb: a tulajdonos hívott fel az egyik munkatársa miatt. Röviden vázoltam a kezelési tervet, a szokásosnál intenzívebb beavatkozás magasabb díjazást is jelentett ebben az esetben. Nagyon rövid csend a vonal végén, aztán „Rendben, kezdjétek!” Dolgozói önrész nélkül, 100%-ban térítve, kötelmek nélkül, azonnal. A valóság a kettő között van, és nagyon remélem, hogy utóbbi lesz a gyakoribb a jövőben, akár mától kezdve.
Recruby:
Mit üzennél a vezetőknek és mit mondanál a munkavállalóknak, hogy könnyebben őrizzék meg egészségüket?
Roland: Az ember oszthatatlan egész. Vagy egészséges, vagy nem. Pont ezért, vagy teljeskörűen, vagy sehogy sem érdemes hozzányúlni az ember egészségéhez. A MINDiet Egészségprogramból közkívánatra sem lesz „light” verzió. Az élettanban, az üzleti élethez hasonlóan, semmi sem stagnál, hanem folyamatosan változik: vagy romlik, vagy javul. Emiatt az egészségügyi kérdések is feketék – a fekete minden árnyalatát ideértve – vagy fehérek. Röviden, egészségügyi szolgáltatóként, ha valaki nem ad teljes körű megoldást, az a probléma része. Az egészség nem játék, de ezt csak a betegek tudják rajtunk kívül. A vezető felelőssége, hogy tájékozódjon, gazdálkodja ki és emelje be a bizonyítékokon alapuló megoldásokat a vállalati kultúrába. Akinek másmilyen a vezetője, keressen másik munkahelyet, mert az életével játszik.