coaching

Bodman Sándor

Interjú Bodnár Sándorral, a Hays romániai terjeszkedéséért felelős korábbi kulcsfigurájával – 2. rész

1024 538 Parti Gergely

Ez a második része interjúnknak, melyben Bodnár Sándorral beszélgettünk, aki az elmúlt több mint tíz évben végigjárta a világ egyik vezető fejvadászügynökségének ranglétráját és junior tanácsadóból a regionális igazgató szintig jutott. Sándor, vagy ahogy sokan ismerik a szakmában Sasa, épp egy váltás közepén van, így a legjobbkor tudtunk leülni beszélgetni vele, hisz így érinteni tudtunk minden karrierállomást, nyíltan tudtunk beszélni az elmúlt évek kihívásairól a jelenlegi toborzási piaci trendekről.

Ebben a részben a személyes vonatkozásokról és a jövőbeli tervekről beszélgetünk.

 

Mi a helyzet a toborzási piacon, milyen trendeket látsz?

Globálisan nehéz időszak van: a legnagyobb szellemi toborzó szereplők, mint a Page Group, Hays, Robert Walters, masszív visszaeséseket és komoly költségracionalizálást éltek, élnek meg. A fizikai fókuszú, kölcsönzéssel foglalkozó óriások – Randstad, Adecco, Manpower – szintén nagyot estek, főleg a kék galléros területeken, ahol a megrendelőik leépítései értelemszerűen a külsős állományt érintik leginkább.

Új üzletet is jóval nehezebb szerezni. A szellemi közvetítésben továbbra is a 360 fokos modell működik a legeredményesebben. A nagyoknál is azt látni, hogy azok maradnak sikeresek, ahol erős 360-as kultúra van: a tanácsadó nemcsak pozíciókat tölt be, mint a 180-as modellben, hanem maga hozza az üzletet, építi az ügyfélkört és viszi végig a teljes folyamatot. Ez az integrált szerep (is) teszi őket fenntarthatóbbá.

 

A tapasztalataid alapján szerinted melyik modell működik jobban: a 180-as, a 360-as vagy a hibrid?

A hibrid modellben hiszek, de nem úgy, hogy egy terület hol 180-as, hol 360-as, hanem hogy cégen belül különböző üzleti egységekben más modell a hatékony. A közvetítésben – főleg a specialista, szenior, vezetői igényeknél – egyértelműen a 360 fokos modell működik jól: ugyanaz a tanácsadó hozza az ügyfelet, méri fel az igényt, áraz, és felel az eredményért. Ez hitelességet és egészséges működést ad.

A gyorsabb, alacsonyabb komplexitású pozícióknál – például SSC/BPO területen – a 180-as modell is nagyon hatékony, mert nagy sebességet ad, és jól szervezhető vele a nagy volumenű kiszolgálás. Ugyanez igaz az RPO-ra is, ahol a működési modell sokszor még további szeletekre bontható. Volt olyan RPO-projektem, ahol 20–30 kolléga dolgozott az ügyfélnél, és minden folyamatot átvettünk – itt a specializált, akár 90 fokos működés működik a legjobban.

A contracting és fehérgalléros kölcsönzés esetében is a 180-as modellt tartom hatékonynak, mert ezeknél a sebesség és a jelölti fókusz a kulcs. Ha a recruiternek üzletszerzéssel is kellene foglalkoznia, az negatívan érintené a sebességet, ezért itt úgy hiszem külön kell választani az ügyfélkapcsolatot, adminisztrációt és a recruitmentet.

Összességében: a hibrid modell jó irány, de üzleti szolgáltatásonként más a nyerő működés, és egy cégen belül jól megférnek egymás mellett a különböző modellek.

 

Jó átvezetés a legutóbbi karrierállomásodhoz: milyen volt a Chief Solution & Commercial Officer szerep az IDBC-nél, és milyen volt visszatérni a magyar piacra?

Meglepően gyorsan visszailleszkedtem, pedig 2018 és 2024 között több mint hat évig voltam távol. Könnyen sikerült újra felvenni a kapcsolatot a korábbi partnerekkel, és a kollégák, ügyfelek is nagyon jól be- vagy visszafogadtak. Gyorsan tudtunk új együttműködéseket indítani és régi partnerségeket újraaktiválni az új cég színében is.

Nagy különbség volt, hogy ez volt az első valóban magyar tulajdonú, tulajdonosok által ténylegesen napi szinten, operatívan irányított vállalat, ahol dolgoztam. Korábban más típusú környezetben voltam, olyan vállalatoknál, ahol a felelősségi körök, a rendszerek és a kultúra kialakítása és fenntartása más szempontok és értékek szerint történt.

Ugyanakkor érdekes és értékes tapasztalat volt belülről látni, hogyan működik a cég, megismerkedtem jó néhány szakmailag és emberileg értékes emberrel, illetve levontam jó pár hasznos tanulságot.


Ha visszanézel a pályádra: mit tanácsolnál egy fiatal toborzónak, aki most érkezik a piacra? A környezet sokat változott az elmúlt években. Mire figyeljen, aki most kezd szolgáltatói oldalon?

Aki most, ezen a nehezebb piacon válik sikeres és adaptív toborzóvá, az nagy eséllyel a jövőben is jól boldogul majd véleményem szerint. Akik a 2008-as válság utáni években indultak, szintén kemény környezetben tanultak meg alkalmazkodni – és később könnyebb dolguk volt. Ugyanez várhat azokra, akik most tanulják a szakmát.

A pályakezdőknek az első kulcs a valódi kíváncsiság. E nélkül ezt nem lehet hosszú távon jól csinálni. Fontos, hogy érdekeljen az ügyfél, az iparág, a jelöltek, és legyen meg a vágy, hogy mélyebbre áss. A tanácsadói munka szépsége pont az, hogy rengeteg területbe beleláthatsz, akár szakértővé is válhatsz bennük – vagy több iparágat ismerhetsz meg párhuzamosan.

A második a magas szintű adaptivitás. Az ügyfelek és a piaci környezet folyamatosan változnak. Nincs olyan ügyfél, aki ugyanaz lett volna a kapcsolat elején és később. Egy jó tanácsadó leköveti ezeket a változásokat.

És végül: kitartás. A nagyrészt sikerdíjas működés miatt teljesen normális, hogy a munkánk nagy része nem hoz közvetlen eredményt. Rengeteg elutasítással találkozunk jelölt- és ügyféloldalról is. Ezt meg kell tanulni helyén kezelni. Aki képes tanulni ezekből, fenntartani a belső drive-ját és motivációját, az hosszú távon jól fog működni. Aki nem, az hamar kiég.

 

Az alapozó tréningjeimen mindig erre készítem fel az embereimet. Sok tucat tanácsadó került ki a kezeim közül, és tízből nagyjából egy, akinek már az elején is jól alakul minden.
Sokan azt gondolják, rengeteg a „feleslegesen elégetett idő”, de én azt tapasztalom, hogy ha kitartóan csinálod, akkor nem az van, hogy egyik hónapban van eredmény, másikban nincs, hanem az, hogy mindig van valami. És időnként jönnek kiugró hónapok, amikor megtérül a sok korábbi befektetett munka. Mit gondolsz erről?

Pontosan így van. A hosszú és rövid távú szemlélet különbözteti meg a kiváló tanácsadót a közepestől. Kívülről sok panasz éri a különböző „ügynöki” szakmákat – biztosítósokat, autóértékesítőket, ingatlanosokat, és néha a recruitment tanácsadókat is. Gyakori kritika, hogy sokan csak a saját érdeküket nézik, rövid távra játszanak, és kevés valódi értéket adnak.

Ahol tudom, ezt igyekszem cáfolni, mert rengeteg kolléga dolgozik tényleg magas színvonalon. De tény, hogy mindenhol vannak olyanok, akik a gyors, azonnali eredményben bíznak – és ők legfeljebb rövid távon lehetnek sikeresek.

A valódi áttörés akkor jön, amikor valaki megérti, hogy ez egy hosszú távú, bizalmi üzlet. Nemcsak a jelöltekkel, hanem az ügyfelekkel is bizalmi kapcsolatot építünk. Ha valaki így hoz döntéseket, az ügyfél, a jelölt és saját maga számára is hosszú távú eredményt teremt. Innen indul a tartós siker.

 

Sokan elfelejtik, hogy akinek ma munkát ajánlunk vagy akit elhelyezünk – akár ha most máshová megy is –, két-három év múlva újra munkát kereshet, és újra a jelöltünk lehet. Te honnan meríted a motivációdat? Mondtad, hogy kitartónak kell lenni. Mi az, ami igazán hajt, ami miatt újra és újra motiváltan kelsz fel?

Ez személyesebb téma. Nem tehetős családból jövök, édesanyám egyedül nevelt, és gyerekkoromtól azt hallottam, hogy nekem mindig kétszer annyit kell tennem. Az iskolában, a diákmunkáknál, a karrierem elején is azt éreztem, hogy többet kell letennem az asztalra. Ez az alapenergia beépült a működésembe, az élet minden területén abban hiszek: csináljuk rendesen vagy sehogy.

Konkrét példa: ha hazavittem egy ötöst, és egy osztálytársam is ötöst vitt haza, akinek a szülei felső vezetők voltak, nálam sokszor azt mondták: „Rendben van, de tudod, hogy neked ennél is többet kell hozzátenned.” Nem mondom, hogy ez jó módszer volt – a saját gyerekemet biztos nem így motiválom majd.

Emellett hálás vagyok azért, hogy a karrierem elején megtaláltam egy olyan szakmát, amiben mindig is jól éreztem magam, és amiben a tehetségemet is tudtam kamatoztatni. Azt hiszem, úgy alkottak meg minket, hogy mindenki ugyanannyi „egység” tehetséget kapott az élethez. Nincs olyan, hogy valaki tehetségesebb, mint egy másik. Olyan van, hogy ebben ő tehetségesebb, mint én.

Ezek a „tehetségpontok” mindenkinél máshol vannak szétszórva, és az életünk egyik feladata az, hogy ezekre rátaláljunk.

Szereted, amit csinálsz és ezért jó vagy abban, amit csinálsz. Mivel jó vagy benne, ezért sok a pozitív élmény, élvezed. És így megy ez körbe-körbe.

 

Sok mindent elértél – miben szeretnél fejlődni, mik a céljaid? Mi motivál a következő években?

Sok fejlődési lehetőséget látok magamban. Egyáltalán nem érzem magam késznek – sem magánemberként, sem üzletemberként, sem családapaként. A húszas éveimben egyszerűbb volt a filozófiám: minél gyorsabban fejlődni, tanulni, élni, és stabil egzisztenciát építeni. Ez mára átalakult. Családom lett, a szüleim idősebbek lettek, több emberért érzek felelősséget, és erősebb lett a belső megfelelési igényem.

Most 35 évesen érzem, hogy nem ugyanazok a módszereim, mint régen. Amikor a román Hays-t indítottuk, 14–16 órás napokat dolgoztam, egyszerre ügyvezetőként, tanácsadóként, recepciósként, pénzügyesként és marketingesként. Ezt ma család mellett már nem biztos, hogy így csinálnám – de amit akkor „izomból” oldottam meg, azt ma rutinnal és hatékonysággal pótolnám.

A munkámon túl sok minden érdekel: önfejlesztés, mások fejlesztése, mentorprogramok – mentoráltként és mentorként is. A társadalmi felelősségvállalás is fontosabb lett, érzékenyebb vagyok szociális és környezeti jelenségekre. Komplexebb kérdések foglalkoztatnak, és ez néha teher is: sokkal több mindenre figyelek, több minden tud aggasztani. Teljesebb, és bonyolultabb lett az élet. Most ebben a tranzícióban vagyok.


Tehát megfontoltabbá váltál, kicsit lassítottál.

Megfontoltabb lettem, de nem lassítok. Mondjuk lehet azt is kéne!


Nagyon izgalmas lesz látni, hogyan alakul a következő időszakod. Köszönjük a beszélgetést, és várjuk a további híreket!

Köszönöm a meghívást, és nektek is minden jót – szakmailag és magánéletben egyaránt.

fejvadasz altal szervezett interju

Fejvadász által szervezett interjú: lépések, tippek, hibák

1024 576 Petkes Richard

Fejvadász által szervezett interjú: lépések, tippek, hibák

Ha fejvadász által jutsz el egy állásinterjúra, valójában nem csak egy plusz állomáson mész át a kiválasztás során, hanem egy partnerrel együtt. A fejvadász a kapocs közted és a cég között: segíti a felkészülést, belső információkat ad, támogatja a teljes folyamatot és a közös munka minősége hozzájárulhat ahhoz, hogy a lehető legjobb feltételekkel kapd meg az állást.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogyan építs jó kapcsolatot, és mire érdemes figyelned, amikor egy fejvadász által szervezett állásinterjúra mész.

 

Miért fontos a kapcsolat a fejvadásszal?

Amikor egy fejvadásszal dolgozol együtt, valójában kapsz magad mellé egy segítőt, aki végigkísér az álláskeresés folyamatában. Ha nyitottan és őszintén kommunikálsz, sokkal hatékonyabb lesz számodra is a folyamat.

Nézzük először az alapelveket:

  • A szolgáltatás számodra ingyenes, a sikerdíjat a munkáltató fizeti a kialkudott bér alapján, így érdekközösségben vagy a fejvadásszal a minél magasabb, de reális fizetés elérésében.
  • Légy rugalmas és elérhető, hiszen hatékonyabb lesz a folyamat, és az időtényező sokszor a legfontosabb egy állás betöltésénél.
  • Légy tisztelettudó és őszinte, a fejvadász tanácsadóként a saját tapasztalatai alapján segít a pozitívumok kiemelésében és a negatívumok megfelelő kommunikációjában.
  • Ez egy mellérendelt viszony, ahol partnerként érdemes kommunikálni.
  • Tarts szoros kapcsolatot, ne kerüld meg a fejvadászt: ha változtatni szeretnél a pályázat részletein, először mindig tőle kérj tanácsot.

A jó együttműködés a fejvadásszal.

Hogyan készülj fel a fejvadásszal a beszélgetésre?

Amikor eljutsz egy állásinterjúra, az első benyomás kulcsfontosságú. A fejvadászok mindig adnak támpontokat, de rajtad is múlik, hogyan használod fel ezeket. Íme a legfontosabb szempontok:

1. Szerezz minél több információt

Szánj időt az információgyűjtésre, már az első telefonbeszélgetésnél kérd el emailben a pozíció hirdetését, vagy a leírását, továbbá minden egyéb információt, ami a fejvadász rendelkezésére áll, és ez alapján kutass tovább az interneten. Lesznek hivatalos és nem hivatalos, csak szóban egyeztethető információk, ilyenek lehetnek a pozíció megnyitásának oka, az ügyfél interjúk típusa, az interjúztatók személye, az interjú tesztek és kérdések, kialkudható fizetések és a felvételi folyamat részletei is.

2. Készülj a beszélgetésre tapasztalatokkal és kérdésekkel

A fejvadász egy szakmai profilt állít össze rólad az ügyfél számára, és az interjún főként a szakmai tapasztalataidról lesz szó. Gondold át előre a pozícióleírás és az elvárások alapján, és szedd össze az ezzel összefüggő eredményeidet, sikereidet is, így a profilod sokkal megnyerőbb lesz. A HR-esek általában kompetencia alapú interjút tartanak, mely során a múltbeli tapasztalatokból azonosítják a pozíció betöltéséhez szükséges készségeket. Ha példákkal tudod illusztrálni a kapcsolódó tudásod, az mindig segít a profil elkészítésében és az ütős bemutatásban. 

Érdemes a Te kérdéseidre is kitérni, és amire nincs meg a válasz, annak általában a fejvadász rövid határidővel utána tud nézni.

3. Gyakorold a bemutatkozást

Sokszor az első kérdés így hangzik: „Mesélj magadról!”. Itt a pozíció szempontjából legfontosabb információkat érdemes kiemelni, főleg ha azok a CV-ben nem szerepelnek, e mellett a jó fejvadász strukturáltan a CV-t is át fogja beszélni veled. Érdemes tanácsot kérni a nehezen magyarázható részeknél, mint a karrierszünetek, vagy nem releváns munkák, esetleg a korábbi váltások okai. Légy őszinte, és segítséget kaphatsz a megfelelő tálalásban!

4. Gondold át a motivációdat és az elvárásaidat

A cégek kíváncsiak rá, miért érdekel téged a pozíció, miért szeretnél váltani, és miért pont náluk szeretnél dolgozni. A fejvadász ebben is tud segíteni neked: előre elmondja, mit hangsúlyozz, de fontos, hogy a válaszaid őszinték legyenek. Szedd össze továbbá az elvárásaidat, mint a fizetés, HO preferencia, lehetséges munkába állás ideje, utazási/relokáció hajlandóság, elfogadható foglalkoztatási formák. Így a fejvadászod tud tanácsot adni, majd pedig segíteni a reálisan legjobb kondíciók elérésében.

5. Készülj idegennyelvi tesztre

Amennyiben a pozíció idegennyelv tudást vár el, akkor ezt a ügyfél tesztelni fogja. A legjobb, ha nincs félnivalód, és hozod a szintet, de ha felmerülhetnek kérdések a tudásoddal kapcsolatban, akkor nem árt készülni rá. A legtöbb esetben a kérdések a szakmai tapasztalatokra és CV-ben elérhető információkra, a jövőbeli tervekre, erősségekre-gyengeségekre, elvárásokra és egyszerűbb magánéleti dolgokra térhetnek ki, mint például a hobbik. A fejvadászok sokszor már ismerik az ügyfeleiket és pontosan meg tudják mondani mire számíthatsz. 

6. Frissítsd a CV-d és a Linkedin profilod a szakmai tanácsok alapján!

Érdemes előre frissíteni a szakmai önéletrajzod és Linkedin profilod, és tanácsot kérni a fejvadásztól mielőtt interjúra mész, majd ez alapján optimalizálni a CV-det.  A blogon találhatsz további szakmai cikkeket, amik konkrét tanácsokkal látnak el.

Mire számíts az interjú után?

Az interjú végén állapodj meg a munkáltatóval a további lépésekben és időkeretekben, és tartsd magad hozzájuk.

Továbbá számos előnyt kovácsolhatsz belőle, ha a kapcsolatot szorosan tartod a fejvadásszal is. Az ügyfél interjú után mondd el neki, hogyan érezted magad, és ha maradt benned kérdés, azt is oszd meg vele. Ez segít abban, hogy megfelelően közvetíthesse a véleményedet a cég felé, tisztázhat bizonyos részleteket vagy megerősítheti a motivációdat.

Ha pedig ajánlatot kaptál, akkor ezt is beszéld át a tanácsadóval mielőtt választ adnál. A legtöbb tanácsadó jól ismeri az ügyfelét, segít a béralkuban, és pontosan meg tudja mondani, hogy meddig tudsz elmenni, de erről már részletesen a következő cikkünkben olvashatsz.

Összegzés

Ha fejvadász által jutsz el egy állásinterjúra, akkor egy támogató partner áll melletted. A fejvadászok azon dolgoznak, hogy a legjobb jelölteket találják meg, majd őket a legjobb fényben tüntessék fel, ehhez viszont szükség van a Te hatékony együttműködésedre is.

Ápold a kapcsolatot a fejvadásszal, készülj fel alaposan a cégből és a pozícióból, és mutasd meg, hogy motivált, felkészült szakember vagy. Így nemcsak az adott interjún leszel sikeresebb, hanem a jövőben is nagyobb eséllyel talál meg a hozzád illő karrierlehetőségekkel.

 

Interjú

Coaching – támogatás a személyes és szakmai fejlődés jegyében

1024 538 Kovacsevics Adrienn

Cikkünkben a coaching témakörét jártuk körbe dr. Bányai Edittel, aki habilitált egyetemi docensként a PTE KTK Vezetés és Szervezéstudományi Intézet tagja. Alapító tagja és korábbi vezetője a PTE KTK Tehetség- és Kompetenciafejlesztő Központnak, illetve a Business coach szakirányú továbbképzés szakmai vezetője volt. EMCC akkreditált EIA Senior Practitioner Coach és Mentor.

Szia Edit, üdvözöllek! Köszönjük szépen még egyszer a nyitottságodat és, hogy elvállaltad az interjú felkérést!

Én is köszönöm és üdvözöllek!

 

Elég sokrétű és nagyon színes életút van mögötted, nemcsak coachingban, hanem egyetemi körökben egyaránt. Ha jól tudom, egyetemi oktatóként kezdted a pályafutásod a PTE Közgazdaságtudományi Karán, majd mindemellett tanácsadóként és később mentorként, coachként és trénerként kezdtél tevékenykedni. 

 

Megkérhetlek, hogy egy pár mondatban mutatkozz be, hogy az olvasók is jobban megismerjenek?

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végeztem, és még a végzés évében kaptam a megtisztelő lehetőséget, hogy csatlakozhattam az akkori Marketing Tanszékhez. Marketingesként szereztem egyetemi fokozataimat, ugyanakkor az ott töltött utolsó években már meghatározó volt új érdeklődési területem, a fejlesztés és coaching, így 2018-ban irányt váltottam és ma már a Vezetés és Szervezéstudományi Intézet docenseként dolgozom. Az egyetemi oktatói létem és a coach minőségem az elmúlt években nagyon érdekesen összefonódott és összekovácsolódott. A  két oldal erősíti és  támogatja egymást. Amit coachként tanulok, tapasztalok, az rendkívüli módon gazdagítja az oktatásomat, az óráimat és a kapcsolatomat a hallgatókkal, a kollégákkal. Amit még elmondanék magamról, hogy rendkívül fontos az, hogy folyamatosan tanuljak, és amint befejeztem  valamilyen képzést, azonnal azon gondolkozom, hogy mi lesz a következő.

 

A folyamatos tanulás kapcsán jött az is, hogy váltottál a marketingről a vezetés szervezésre?

Valahol igen, mert nagyon szerettem mindig is a konferenciákat, a workshopokat, ahol nagyon sok szemlélettel, megközelítéssel találkoztam. Szolgáltatásmarketinggel foglalkoztam elég sokáig, majd egy idő után rájöttem, hogy ebben igazából engem azok a határterületek érdekelnek, ami már inkább menedzsment. A vevőkapcsolatok, a szolgáltatói oldalon a vevőkkel kapcsolatban lévő kollégák, emberek motiválása, fejlesztése. Először autodidakta módon kezdtem el és utána már beiratkoztam több továbbképzésre.

 

A coaching is egyik pillanatról a másikra jött? Hol találkoztál vele először?

Legelőször olvasmányokon keresztül és utána képzéseken, képzések hirdetéseiben. Akkor is éppen valamilyen kommunikációs képzésen voltam, amikor legelőször szembejött velem. Először life coachingot tanultam és utána jöttem rá, hogy nekem ehhez nagyon jól hozzáadódik az a sok szakmai tapasztalat, ami mögöttem van, majd elvégeztem egy business és executive képzést is.

 

Mikor indultál el ezen az úton?

Kb. 10 éve kezdtem el ügyfelekkel dolgozni, de eleinte csak kevéssel. 2014-ben hoztuk létre a Kompetencia és Tehetségfejlesztő Központot az egyetemen és Magyarországon elsőként nyújtottunk ingyenes coaching szolgáltatást a hallgatóknak. Itt már elmondható, hogy  rendszeresen voltak coaching folyamataim.

 

Azt említetted, hogy gyakorlod egyetemi környezetben és elmondhatjuk, hogy nálatok már van egy múltja a coachingnak a hallgatók irányába.  Más intézményeknél hogy látod, mennyire nyer teret?

Amikor a központ vezetője voltam, akkor sok kapcsolaton keresztül láttuk, hogy indulnak ezek a kezdeményezések. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatták, hogy egyrészt megtérülnek az ilyen irányú befektetések a hallgatói kapcsolatokban, a hallgatók fejlesztésében, másrészt vannak olyan helyzetek, ahol szinte nélkülözhetetlen mind a szemlélet, mind az ezáltal nyújtott támogatás a hallgatóknak. Akkoriban, amikor mi indultunk,már  volt mentorprogram, viszont elég nagy különbségek voltak és a mostani  tudásom szerint.

 

Mit szeretsz a legjobban a coachingban? 

Megtapasztalni azt, hogy milyen komoly változásokat képesek az ügyfelek megvalósítani, mikor felfedezik saját erejüket, erőforrásaikat. Mindezt egy egyenrangú partneri kapcsolatban, azzal, hogy jelen vagyok és nagyon erős a szándékom, hitem abban, hogy a másik oldalon ülő ügyfél rendelkezik azzal az erőforrással, amely ahhoz szükséges, hogy előrelépjen és én ehhez tudok ilyen módon támogatást adni. Ez minden egyes alkalommal nagyon sok tapasztalást, tanulást, örömet ad!

 

Hogyan jellemeznéd magad, mint coach? Milyen stílussal, módszerekkel dolgozol?

Ha a módszereket nézzük, akkor nekem a Gestalt módszer áll a szívemhez a legközelebb már az első pillanattól kezdve. Ezen a téren is még sok tanulnivalóm van, viszont nekem ez az a módszer, ami a leginkább segít. Egy-egy ülésen kevert módszerrel dolgozom, de ha visszanézek az üléseimre, akkor jellemzően Gestalt megközelítéssel. Ennek pont ez a lényege, hogy jelen vagyok és az ügyfelet is ebben támogatom. Ezáltal előbb elfogadja azt, amiben van, tisztábban látja önamgát és helyzetét és ez az a pont, ahol képes fejlődni.

 

Tudsz-e esetleg említeni olyan folyamatot, ami nagy siker volt számodra, vagy olyat, ami akár nehezebben indult és a végére más fordulatot vett?

Igen. Sok szép folyamatom volt. Van olyan, amelyik mint a nagykönyvben megírt, fantasztikusan szépen zajló folyamat, pl. amikor végigkísérhettem egy nemzetközi cég vezetőjét egy egyéves fejlesztő folyamatban a kinevezése előtt. Ez tényleg nagyon szép munka volt, de talán ugyanilyen szép, ahol nehézség van. Ami nekem kihívás, az a rendkívül domináns és agresszív jegyeket képviselő vezetővel való együttműködés. Bár közülük is volt jópár ügyfelem, akikkel nagyon szép folyamaton mentünk keresztül. Nagy öröm az is, amikor hallgatóknál egy érési folyamatot látok és ők is képesek megfogalmazni, honnan hova jutottak el.

 

Most már sokaknak ismert fogalom a coaching, de milyen tévhitekkel vagy akár nehézségekkel találkozol, ha valaki még nem ismerős a témában?

Én is azt tapasztalom, hogy sokak számára ismert. Ennek ellenére még találkozom olyan helyzettel, hogy nem ismerik, vagy ami ennél is rosszabb, hogy rossz tapasztalatuk van az ügyfeleknek. Ez nekünk jelent plusz munkát, hogy felülírjuk és lehetőséget adjunk arra, hogy megtapasztalja, miről is kell szólnia egy coaching ülésnek. Én azt érzem, hogy még mindig van tere a szakma tisztulásának. Személyes ellenállással is találkozunk, hiszen amíg nem tudja a kliens, milyen folyamatba megyünk bele, amíg tévképzetek kötődnek a fogalomhoz, ott van egyfajta félelem, egyfajta ellenállás. Ez viszont teljesen természetes, azt gondolom.

 

Ilyenkor hogyan tudsz ezen átlendülni, miből merítesz erőt?

Először is figyelek arra, hogy legyen visszajelzésem az ügyféltől az első pillanattól kezdve,  hogy van ő ebben a folyamatban, van-e módszerrel kapcsolatos ellenállása, ellenérzése. Maximális átláthatóságra, követhetőségre törekszem a coaching folyamat során. A fiatalok esetében az információátadás segíthet vagy, ha demo coachingok által tapasztalják meg, de egy ilyen interjú is sokat tud adni!

 

Te kinek ajánlanád alapvetően?

Ilyenkor az jönne elsőként, hogy mindenkinek, de természetesen nem gondolom, hogy mindenkinek! Az ügyfél helyzete és problémája határozza meg, hogy milyen szakemberre van szüksége. A coaching során fontos a nyitottság. Azokkal tudunk eredményesen dolgozni, akikben erősen ott van a szándék a változásra. Ebben persze lehet  akadály, de  ha beleáll ebbe a folyamatba, akkor tudunk jól dolgozni. Ami nagyon fontos, az a személyes szimpátia és a bizalom. Ha ez nincs meg, akkor nem tudunk együtt  működni.

 

Hogyan foglalnád össze röviden azoknak, akik nem jártasak a témában?

A coaching során teljesen egyenrangú partneri viszonyban támogatjuk az ügyfelet abban, hogy önmaga legjobb variációja legyen. 

Nagyon szeretem ezt a megközelítést, mert valahol mindannyian erre vágyunk! 

Ha azon dolgozunk, hogy mindig mások legyünk, az rendkívül sok energiát vesz el, viszont, ha azon, hogy bizonyos tekintetben jobbak legyünk, ahhoz ott van az a sok belső erőforrás, amihez valamilyen oknál fogva talán nem férünk hozzá. A coach ebben tud támogatást nyújtani,  hogy ezeknek az akadályoknak a felszínre hozatalával egyfajta tartós változást, transzformációt tud elérni. Előfordul, hogy egy döntéshozatali helyzetben támogatjuk az ügyfelet. Az eszköztár  rendkívül gazdag, különböző megközelítésekben kérdésekkel, visszatükrözéssel, konfrontációval és számtalan fejlesztő eszközökkel dolgoznak a coachok. 

 

Szerinted mi fontos ahhoz, hogy a számunkra legjobb coach-ot megtaláljuk? A szimpátiát említetted az előbb, de van-e esetleg bármi más, ami fontos lehet ebben?

A legtöbb támogató-segítő szakmában inkább ajánlások útján keresnek szakembert, mind a magánügyfelek, mind az üzleti szférából érkezők. Érdemes utánakérdezni, megnézni esetleg referencia munkákat is. Szerintem a legfontosabb tisztában lenni azzal, hogy ez egy egyenrangú kapcsolat, és egy első beszélgetés után, de akár a folyamat közben is meg lehet szakítani a coachingot. Ha az ügyfél nem érzi jól és biztonságban magát, akkor az gát lehet abban, hogy fejlődjön, megoldásokat találjon a kérdéseire, kihívásaira.

 

Tehát a lehetőség adott arra, hogy az ügyfél azt mondja, hogy ez így nem működőképes?

Igen. Az üzleti szférában amikor elkezdünk egy coaching üléssorozatot, megállapodunk mérföldkövekben, ami azt jelenti, hogy a megbízóval, az ügyféllel, vagy annak vezetőjével bizonyos számú alkalom után leülünk és megnézzük, hogy hol tartunk, hol tart az ügyfél, mit tapasztal ebből a környezete. Szerintem nagyon fontos, hogy tudják a cégek, ez hozzátartozik ehhez a folyamathoz és éljenek ezzel a lehetőséggel.

 

Hogy látod a munka világában a coachingot, mennyire nyert teret az elmúlt időkben?

Én azt látom, hogy egyre jobban és a nemzetközi cégeknél már régóta itt van, de a hazai vállalatoknál is megjelenik. Nagyon örömteli, hogy nemcsak a legfelső vezetők, hanem középvezetők számára is lehetővé teszik ezeket a lehetőségeket. Az utóbbi időben a team coaching is szép lassan teret nyer.

 

 Neked van tapasztalatod team coachinggal is, ott azért jobban össze kell hangolni a szereplőket…

Igen, az egy egészen más kihívás, hiszen úgy dolgozunk egy csapattal, hogy közben a vezetőt támogatjuk. Csapatszintű önismereti út, a csapatra fókuszálunk mindvégig, az ott zajló folyamatokra, vakfoltokra, akadályokra, vagy esetleg egy adott lehetőség maximális kihasználására. 

 

Ez jól hangzik! Mi a Recrubyval egy fejvadász ügynökség vagyunk és ennek kapcsán kérdezném tőled, hogy mennyire látod megjelenni a coachingot a HR-ben, toborzásban?

A coaching szemléletet a HR minden területén és bizonyos coaching eszközök használatát a mindennapi munkában. Például a toborzásban egy felvételi elbeszélgetésnél a coaching szemlélet rendkívül sokat tud adni. Más típusú kérdéseket teszünk fel és talán hamarabb látjuk a másik oldalon a munkatárs erősségeit, erőforrásait. Nagyon sok HR-es rendelkezik coach végzettséggel, mert a kollégákkal való munka során bármilyen kihívás, probléma esetén biztos, hogy a szemlélet és az eszközök rendkívül sokat tudnak segíteni. Értékelő beszélgetéseknél vagy konfliktushelyzetnél is nagyon hasznos. A coach képzéseken nagy számban jelentek meg  HR-esek, ez nálunk is jellemző. Kifejezetten azzal a céllal tanulnak coachingot, hogy a napi munkájukba jól be tudják építeni a szemléletet és az eszközöket.

 

Akár egy kiválasztási folyamatba is be lehet vinni vagy  egy onboardingban is, ha már megvan az új kolléga…

Abszolút, hiszen a coaching során sokszor kompetenciafejlesztés történik vagy kísérhetjük a kollegát a beilleszkedési folyamatban.  Sok eszközzel tudunk dolgozni és minden coach másképp működik, van, aki nagyon sok fejlesztő eszközt hoz be, rendkívül kreatív eszközöket, én például nagyon szeretek Legóval dolgozni. Ezek mind olyan eszközök, amik ezekbe a folyamatokba is behozhatók. 

 

Látsz esetleg magad előtt a fejlődő technika által változásokat?

Igen, a mesterséges intelligencia nagyon komoly változást hoz. Nemrég voltam az ICF konferencián, ahol azt mutatták be, hogy az AI segítségével kielemezhetünk egy coaching ülést szakmai szempontból. Bár nem gondolom, hogy az AI képes mindenre kiterjedően elemzést adni és képes úgy dolgozni, mint egy coach, ugyanakkor látnunk kell sokoldalú felhasználási lehetőségét. Most a jelenlegi tudásom, érzéseim  alapján azt mondom, hogy az AI-t coach szerepben korlátozottan tudjuk használni, ebből  a felállásból hiányolnám a személyes kapcsolódást, ami létrejön akkor, amikor két ember fizikai, lelki valójában egymással szemben leül. Sokan úgy vélik, hogy itt van ennek a  veszélye, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítheti a munkánkat, de én ezt most még nehezen tudom elképzelni. Az van a fejemben, hogy egy gyorstalpalóként vagy gyorssegélyként elképzelhető, de azt a mélységet nem tudja hozni, mint a személyes találkozás. 

 

Talán  mondhatjuk, hogy elveszi az egyediségét…

Igen, bizonyos mértékben biztos.

 

Nemrég láttam, hogy kijött egy új könyvetek, Kuráth Gabriella kolléganőddel.  Erről egy kicsit tudnál mesélni, mi volt a célotok vele?

Ez egy általunk szerkesztett könyv (Vezető fejlesztés a 21. században), mellyel az volt a célunk, hogy több szerző kolléga együttműködésével szülessen egy átfogó mű. Azt tapasztaltuk, hogy azzal, hogy spektrumában a legkiemelkedőbb témákat tárgyalja, hiánypótló és kifejezetten azzal a szándékkal született meg, hogy fiatalabb vezetők vagy olyan vezetők számára, akik szakértőkből lettek vezetők és még a vezetői létük elején tartanak, adjunk egy átfogó képet, mi mindent tehetnek meg magukért. Ugyanígy hasznos lehet a HR vonalon is olyan kollégáknak, akik még kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. Azt gondolom, hogy az egyes  fejezetek olyan új nemzetközi kutatási eredményeket is bemutatnak, amelyek talán gyakorló, már nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek számára is hozhatnak új szempontokat, perspektívát, új tudást.

 

Akkor valójában a vezetőkön belül mindenkinek ajánljátok?

Igen, arra kértük a szerző, kollégákat, hogy friss kutatási eredményeket is hozzanak be, biztos vagyok benne, hogy majdnem minden vezető talál a kötetben számára érdekes információt. 

 

A vezetőfejlesztésben hogyan látod a coachingot?

Ahogy az előbb mondtam, szerintem most már túl vagyunk azon, hogy ez egy új módszer és ennek a jelentőségét kellene hangsúlyoznunk. Azoknál a cégeknél, ahol megismerték az erejét,  már beépült a mindennapokba. Én tudok olyan 200 fő körüli kis céget, ahol 20 coach kolléga került be abba a poolba, amiből a kollégáik tudnak válogatni. Ezek a példák már  nagyon jól mutatják, hogy ahol ennek megtapasztalják az igazi fejlesztő és támogató erejét, ott élnek ezzel a lehetőséggel és ez egyre több cégnél lesz így szerintem.

 

Tehát a jövőben ez csak még nagyobb teret fog nyerni szerinted?

Szerintem igen. Van paradigmaváltás olyan tekintetben, hogy vajon mi lesz a fókusza. Rendkívül sok a változás és úgy tűnik, hogy a változás üteme és amplitúdója is változik az utóbbi időben. Ezekhez az alkalmazkodásokhoz egész más kompetenciákra van szükség. Rendkívül központi téma a mentális egészség, a reziliencia, a gondolkodásmód fejlesztése. Ezek úgy tűnnek, hogy elsődlegesek az utóbbi időben. Persze a kompetenciafejlesztésre is szükség van, a klasszikus vezetői kompetenciák fejlesztésére. Ugyanakkor az a fajta szemlélet erősödik, hogy ha egyedül dolgozunk egy vezetővel, akkor soha nem elszeparáltan kezeljük attól a szervezettől, attól a csapattól, ahonnan érkezik, mert őegy rendszer részét képezi. Bármilyen változáson megy keresztül, annak hatása megjelenik az ő szűk környezetében közvetlenül és közvetetten az egész szervezetben. Épp ezért nyer teret a team coaching.

 

Azt látod esetleg magad előtt, hogy a jövőben akár minden cégnél legyen egy coach, aki velük dolgozik csak és ez akár egy külön szerep lehet?

Nagyon sok cégnél van már belső coach, mivel rájöttek, hogy a belső coachok foglalkoztatásának sok előnye van. Egyrészt ismeri a szervezeti kultúrát, nyilván költséghatékonysági szempontból is előnyös és rugalmas az elérhetőségük. Ezek talán a legfontosabb előnyök. Az, hogy minden cégnél lesz-e, azt nem tudom, ugyanakkor néha ezeknél a cégeknél is vannak olyan témák, amiknél külső coachot hívnak. Ő pont azzal, hogy kívülálló, semmilyen módon nem érintett a szervezeti folyamatokban. Én bízom benne, hogy ahol szükség van ránk, ott egyrészt megadatik az, hogy a cégek ezzel tudjanak élni, illetve valóban felismerik azt, hogy mikor, hol tud egy coach támogató szerepet betölteni a folyamataikban.

 

A weboldaladon elég hosszasan kifejted, hogy mi a Te hitvallásod, viszont ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor mi lenne az?

Egyrészt az, hogy minden ember értékes. Ez lehet nagyon elcsépelten hangzik, viszont a munkám során azt látom, hogy sokan egyáltalán vagy nem teljes spektrumban látják az értékeiket és emiatt talán nem is tudják ezeket igazából jól kihasználni. Amikor leülök valakivel dolgozni, tudom, hogy ott van benne az az erő, erőforrás, rugalmasság, ami ahhoz kell, hogy ő eljusson a számára legjobb megoldásáig. Elfogadással és tiszta jelenléttel támogatom ebben, hozzásegítve ahhoz, hogy ő is ugyanígy elfogadja saját magát

 

Ez nagyon szép zárás volt, én úgy gondolom, nagyon sok témába betekintést tudtunk nyerni az interjú során. Azt esetleg megosztanád-e velünk, hogy mik a terveid a jövőre nézve?

Most ismét sikerült egy rövidebb képzést befejeznem, de  már gondolkodom a következőn. Az, hogy mi lesz az irány, még nem döntöttem el, de az biztos, hogy 2025-ben is szeretnék tanulni.  Azért szeretem ezeket a képzéseket, mert ott vannak a kollégák, akiktől rendkívül sokat lehet tanulni. A csoportos fejlesztéseknek megvan az a dimenziója, amit  egyedül soha nem tudunk elérni. A tudás, a tapasztalás mellett rendkívül értékesek a személyes kapcsolódások. Az idei évben többet szeretnék írni, összegezni, letisztázni az elmúlt év fejlesztői és coaching tapasztalatait.

 

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést Edit és még egyszer azt is, hogy elvállaltad az interjú felkérést! További sikereket kívánunk Neked mindegyik szerepedben! 

 

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!