stresszkezelés

A jól-létmenedzsment stratégia, nem csak egy megkapó mottó

1024 819 Tóth Dorottya

Május 15-én tartották az Egészséggel a vállalatokért szakmai konferenciát az Europa Event Centerben, Budapesten.  A konferencia szervezője az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület volt, a lenyűgöző és tanulságos előadások mellett rengeteg, az egészséggel kapcsolatos programon is részt lehetett venni a konferencia ideje alatt.

A konferenciáról Marketing Koordinátorunk, Tóth Dorottya, írta meg tapasztalatait:

 

“A munkahelyi jóllét nem „nice to have””

Hirdeti a konferencia B szekciójának első előadása, a mellett, hogy teljesen valid, mára már számokkal alátámasztható a munkahelyi valóságban.
Azonban mielőtt beleugranánk a közepébe, vegyük szemügyre a programot. A délelőtti blokk a vezetői egészségről szólt. Aminek a fontosságát tökéletesen felvázolta és példázta, Kárpát Krisztinának, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatójának keynote előadása. Saját példáján keresztül igyekezett (kifejezetten sikeresen, szerk.) rámutatni egy nagy igazságra – miszerint, olyan egy szervezet, amilyen a vezetője/vezetősége. Előadásában nagyszerűen szétválasztotta a fizikai és mentális dimenziókat, ami segítette a hallgatóságot, hogy valóban láthassa az összefüggéseket és az egészségtudatosság fontosságát.
A délelőtti blokk egyik meglepő, azonban legenergizálóbb pontja, a kerekasztal beszélgetés előtti légzőgyakorlat volt, Dr. Toldy Anna, wellbeing szakértő, az EMEGY elnökének vezetésével.

 

Wellbeing – nem csak egy szlogen

A ‘Lép a cég!’ díjátadója után két szekcióra szakadt a konferencia; az ‘A Szekció,’ Lelki egészség a munkahelyeken, míg a ‘B Szekció’ Jól-lét alapú innováció a munkahelyen fókusszal nyújtott nem csak elméleti, de gyakorlati példákat a résztvevők számára. Mivel adatvezérelt személy vagyok – és még nem tudok egyszerre két helyen lenni – a ‘B Szekció’ előadásait választottam.

Itt Dr. Kajos Attila (docens, tanszékvezető Budapest Corvinus Egyetem), előadásával indult a másfél órás előadás sorozat. ‘A munkahelyi jóllét nem „nice to have” – amit az adatok bizonyítanak’ előadáson nem csak érdekes, de megdöbbentő adatokat is megtudhattunk egy nemrégiben végzett kutatásuk eredményeként. A kutatás során 583 érvényes kitöltést dolgoztak fel; ami tekintetbe véve, hogy egy közel fél órás kitöltési időt kívánó kérdőívvel dolgoztak szép eredmény.

A munkavállalói egészség és jóllét valóban stratégiai versenyképességi tényező. A kitöltők 67%-a tölti munkaidejének minimum 80%-át ülőmunkával. Habár drasztikus adat, önmagában talán még nem eget rengető – azonban, a kutatás szerint 48% egyáltalán nem alkalmaz semmilyen stresszkezelő technikát. Ezen az adaton segíthet, ha több különböző lehetőséget is szolgáltat a munkáltató, mint például különböző mozgásformák akár munkaidőn belül (korábban mi is írtunk különböző wellbeing gyakorlatokról és azok hatásairól).

Ehhez kapcsolódva például vizsgálták, hogy mik a munkáltatók által kínált és a munkavállalók által igényelt wellbeing lehetőségek. Míg a vállalatoknál leginkább elérhető többek között a SZÉP kártya vagy támogatják az országos programokat, a valódi igény inkább a fitness / edzőterem bérletre lenne – az igény 45%-os ellentétben a 13%-os kínálattal, miközben például a SZÉP kártya esetében az igény 27%-os ellentétben a 76%-os kínálattal.

Egy másik érdekfeszítő adat volt a kitöltők között a kiégés aránya – a teljes minta 48,4%-a nyilatkozott úgy, hogy magasan kiégettnek érzi magát. Az előadásban az is elhangzott, hogy a holnap fluktuációja az elkötelezett, de kiégett munkavállaló (ebben a témában is született egy átfogó cikkünk).

 

“Mit szedjek, hogy jobban érezzem magam? – A lábadat.”*

Mindegyik szekció vége egy kerekasztal beszélgetéssel ért véget. A ‘B Szekció’ záróbeszélgetésén Dr. Szabó Ágnes (adjunktus, Budapest Corvinus Egyetem), Dr. Babai László (elnök, Magyar Életmódorvostani Társaság, PrimaMedica ügyvezető), és Djogni Ábel (vezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Sportiroda) osztották meg gondolataikat a társadalmi innovációról. Fókuszban, hogy hogyan ültessük gyakorlatba a jól-léti programokat.

Ebéd után a két csoportos workshop (Szakmai World Cafe Lelki „recovery zone” és Társadalmi innováció) előtt még meghallgathattuk Lakatos Péter (erőnléti szakértő, Longevity Coach, Kortalanul Életstílus Program alapítója) nagyszerű előadását ‘Kortalanul’ címmel. Az evés utáni bágyadtságot nagyszerűen űzte el a mozgás fontosságáról, az energiaszint kezeléséről és a mentális egészség egyensúlyának megteremtéséről szóló előadás.

*Lakatos Péter, erőnléti szakértő, Longevity Coach, Kortalanul Életstílus Program alapítójának szavai

 

Nem csak beszéd, gyakorlat

A konferencia ideje alatt a kitelepült kiállítóknál különböző egészségmegőrző programokon és felméréseken lehetett részt venni. A HQLab-nál szervezeti egészség-index kvízt töltöttünk (hogy megtudhassuk mennyire egészségtudatos a szervezet, ahol dolgozolunk). A Nyugizóna standjánál felettébb kimerítő beszélgetést folytattunk a mentális egészség megőrzésére irányuló szervezeti lehetőségekről, mint például az anonim pszichológiai konzultációk.

Volt vércukorszint- és vérnyomásmérés, sőt még a vállalati masszázst is ki lehetett próbálni. Képtelenség volt eljönni anélkül, hogy nem beszéltünk a Personal Best – Mozgásszervi rendelő kollégáival. A TestMentor program megismerése mellett a helyszínen megvizsgálták a szabad mozgásdimenziókat – vagyis, hogy mennyire vagyunk flexibilisek. Alap mozgásformákat kellett végrehajtani, például mennyire könnyen és meddig tudod elfordítani a fejed.

 

Összességében egy valóban mozgalmas és tartalmas szakmai napon tudtunk részt venni az EMEGY szervezésében.

Munkahelyen feszültség

Hogyan kerülhető el a kiégés? Mit tegyél, ha már érintett vagy?

1024 538 Bartus Kata

Bármennyire is szereted a munkádat, a hivatásodat vagy a kollégákat, előfordulhat olyan időszak, amikor lankad a lelkesedésed. A stressz, a jutalom hiánya vagy a hosszabb időszakon keresztüli egyenlőtlen feladatelosztás mind-mind olyan faktorok, amelyek hozzájárulhatnak a kiégéshez. Honnan ismerheted fel és előzheted meg a kiégést, és mit tegyél, ha már érintett vagy?

A kiégés, angolul burnout a modern kor egyik legnagyobb kihívása, mivel fizikai-érzelmi-mentális kimerülést eredményez a munkavállalóknál, már a fiatal korosztályt is érinti, és nyilvánvalóan negatív hatással bír, mind a személyre, mind a csoportra, illetve akár a teljes szervezetre is. read more

Meditáció

Különleges szakmák és a stresszkezelés

1024 538 Fejes Emese

Nagy pszichológiai terhelésnek vannak kitéve például a katonák, tűzoltók, rendőrök vagy a mentősök. Ezekben a munkakörökben a legnagyobb stresszt a bejósolhatatlanság, a sérülésveszély, a befolyásolhatatlanság érzése, valamint az állandó készenlét okozza. A rendőröknél és a katonáknál külön megemlítendő a kényszerítőeszközök és a lőfegyver használatából fakadó lelki megterhelés is. Mindegyik szakmában gyakoriak a traumatikus események, amelyek feldolgozása elengedhetetlen a pszichés stabilitáshoz. Amennyiben ez nem történik meg, poszttraumatikus stresszbetegség (PTSD) alakul ki, melynek során a traumatikus esemény újra és újra megjelenik rémálmok és emlékképek formájában, amely alvásproblémákat, dekoncentráltságot, ingerlékenyéget és fáradtságot okoz.

A stressz leküzdésére különböző megküzdési (coping) stratégiákat használunk, melyek lehetnek probléma- vagy érzelemfókuszúak. Éles helyzetekben – pl. katonai bevetés, tűzoltás, sérültellátás, közúti baleset – általában a problémaközpontú megküzdés jellemző, így hárítva el a nagymértékű lelki terhelést. A munkán kívül, gyakran támaszodnak másokra, keresik a társas támaszt és támogatást, sokszor sporttal kapcsolódnak ki ezek a munkavállalók, így enyhítve a foglalkozásukból adódó stresszt.

Hogyan segít a pszichológus?

Az extrém lelki terhelést jelentő munkavégzés mellett elengedhetetlen a pszichológiai felügyelet. Már a felvétel során is jelen van pszichológusi segítség. A fizikai alkalmassági vizsgálatok mellett pszichológiai vizsgálatokon is át kell menniük a jelentkezőknek, melyek legtöbbször személyiségtesztekből és interjúkból állnak. Ez szolgál szűrőként ahhoz, hogy lelki szempontból is a legalkalmasabb munkavállaló kerüljön az adott munkakörre.

A felvétel után a szakemberek elsődleges feladata a prevenció, tehát az extrém igénybevételt igénylő hivatásban dolgozókat a lehető legjobban felkészíteni a különböző stresszes eseményekre. Ebben a szituációs feladatok és helyzetimitációk, modellezés mellett pszichés felkészítő ülések segítenek. Rendszeres tanácsadásra, esetmegbeszélésekre is van lehetőség, hogy a folyamatosan biztosítani lehessen a munkavállaló lelki biztonságát. Pszichológus segít abban is, hogy a traumatikus esemény feldolgozása sikeres legyen, megelőzve a PTSD kialakulását. A traumafeldolgozás egyénre szabott vagy csoportos pszichoterápia, kognitív-viselkedés terápia vagy expozíciós terápia keretein belül történik. Utóbbinál kontrollált környezetben éli át újra és újra a traumatikus eseményt az érintett, így megkönnyítve a feldolgozását.

Ezek alapján talán nem meglepő, hogy az említett munkakörök, a legtöbb felmérés alapján a 10 legstresszesebb munkakör közé tartoznak.

A listákon megjelenik még:

a repülőgép pilóta
újságíró
tanár
ápolói munkakör is

Minden esetben tanácsos pszichológus segítségét kérni, hogy kiegyensúlyozott, stresszmentes lelki állapotot tudjunk fenntartani.

Állásinterjú várakozás

Viselkedés alapú interjú – Mit jelent, és hogyan készüljünk rá?

1024 538 Parti Gergely

Az interjún a legtöbben önéletrajzuk átbeszélésére, esetleg további szakmai kérdésekre számítanak, pedig a képzett HR-esek interjúztatása messze túlmutat ezen. Egy szakszerű kiválasztásnak a szakmai tudás mellett fontos felmérnie a kompetenciákat és a várható viselkedést, amely megmutatja, hogy a jelölt a beilleszkedés és a napi munka során mennyire lesz sikeres.

A képzett interjúztatók ennek felmérésére egy strukturált módszert, a viselkedés vagy más néven kompetencia alapú interjúztatási technikát használják. A módszer alapja, hogy a jövőben várható viselkedés legjobb indikátora a múlt, ezért olyan viselkedésmintákra, helyzetekre keres bizonyítékot, melyekre a pozíció betöltéséhez lesz szükség.

read more