Hogyan kerülhető el a kiégés? Mit tegyél, ha már érintett vagy?

1024 538 Bartus Kata

Bármennyire is szereted a munkádat, a hivatásodat vagy a kollégákat, előfordulhat olyan időszak, amikor lankad a lelkesedésed. A stressz, a jutalom hiánya vagy a hosszabb időszakon keresztüli egyenlőtlen feladatelosztás mind-mind olyan faktorok, amelyek hozzájárulhatnak a kiégéshez. Honnan ismerheted fel és előzheted meg a kiégést, és mit tegyél, ha már érintett vagy?

A kiégés, angolul burnout a modern kor egyik legnagyobb kihívása, mivel fizikai-érzelmi-mentális kimerülést eredményez a munkavállalóknál, már a fiatal korosztályt is érinti, és nyilvánvalóan negatív hatással bír, mind a személyre, mind a csoportra, illetve akár a teljes szervezetre is.

Mit jelent pontosan a kiégés?

burnout vagy kiégés fogalmát először a műszaki világban használták, a korábban jól működő energiaforrások gyengülését, majd lemerülését értették alatta. Egyértelmű, hogy ez nem egy állapot, hanem inkább egy folyamat, hiszen egy erőforrás fokozatosan merül ki.

Ditsa Kafry, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkapszichológia professzora következőképpen fogalmazott 1981-ben: „A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben.”

A kiégéssel kapcsolatban, napjainkban három fő tényezőre fókuszálnak a kutatók: a munkahely körülményei, a foglalkozás jellege, valamint a szervezet specifikumai.
Magyarországon a 90-es években jelent meg a kiégés fogalma, az itthoni kutatások is több szempontból közelítik meg a problémakört, mint például a megküzdési stratégiák, a munkahelyi légkör, az érzelmi kapcsolatok vagy az empátiás kapacitás kimerülésének középpontba helyezésével.

 

Hogyan ismerheted fel magadon a kiégés tüneteit?

Kiégés esetén megjelenhetnek testi tünetek, mint a szellemi kimerültség, mely többletpihenéssel sem szűnik meg,
Az egyén közömbössé válik, visszafejlődik az empátiakészsége,
Depresszióssá válhat, belső ürességet, illetve reménytelenséget érezhet,
A személyközi kapcsolatai is átalakulhatnak, cinikus és rosszindulatú lehet, mely főként a kommunikációs stílusában lehet szembetűnő,
Az egyén életérzése is átalakulhat, a magánéletében is kiábrándulttá, valamint negatív szemléletűvé válhat, illetve jellemző lehet az érzelemmentesség vagy a túlérzékeny védekező viselkedés,
Egyfajta önfeláldozó életmódot is folytathat, mely alacsony önértékelést eredményezhet.

Az említett tünetek együttese pedig egyenes út lehet a munkateljesítmény csökkenéséhez.

 

Lehet, hogy a kiégés egyik fázisában vagy?

Brodsky és Edelwich a ciklikusan ismétlődő kiégési folyamat négy fázisát különítette el, melyhez Becker egy fázist adott hozzá.

1. fázis: Az első az idealizmus fázisa, itt az egyén lelkesedik a szakmájáért, irreális elvárásokat fogalmaz meg magával szemben és azonnali eredményekre törekszik.

2. fázis: A második a realizmus fázisa, melyben az egyén továbbra is lelkes a szakmájával kapcsolatban, kooperatív együttműködésre törekszik, azonban megpróbálja reálisabban szemlélni saját magát.

3. fázis: A harmadik a stagnálás vagy kiábrándultság fázisa, ahol csökken az egyén érdeklődése, megfigyelhető a teljesítmény minimális csökkenése, valamint az egyén és a munkatársak kapcsolata romlásnak indul.

4. fázis: A negyedik szakasz a frusztráció fázisa, amikor már a kliensekkel is megromlik az egyén kapcsolata, az egyén megnyilvánulásai negatívvá válnak, illetve az egyén visszavonul és megkérdőjelezi a hivatása értékét.

5. fázis: Az utolsó szakasz az apátia fázisa, amelyben az egyén sematikusan végzi a munkáját, kerüli a társas interakciókat a munkatársakkal és a kliensekkel is.

 

A burnout okai

Rendkívül színes a veszélyeztetett szakmák tárháza, a kiégés a humán területeken dolgozók körében számottevőbb, ilyen például a pedagógus, a rendőr, a pszichológus, a lelkész, a tűzoltó, a jogász, vagy akár egy felsővezető.

A kiégés okai lehetnek: a stressz, a túlzásba vitt munka, a kontroll hiánya, a kevés jutalom, a megerősítés hiánya, a közösség összeomlása, illetve a nem egyenlő feladatfelosztás. Továbbá jellemző még az elismerés hiánya, az alacsony jövedelem és erkölcsi elismerés, a túl hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti hatalmas felelősség, az elégtelen intézményi támogatás, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya, valamint a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének a hiánya. Mindezek mellett fokozott veszélynek vannak kitéve az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, nem kapnak visszajelzést a tevékenységükről.

A felmérések alapján a vezető ok a növekvő munkamennyiség, melyet az értékelés, elismerés hiánya, majd a változások kezelése követnek. A negyedik helyen egyenlő arányban a munkahelyi körülmények, a munkahelyi légkör és az információhiány állnak, mely jól mutatja, hogy a terhelés és a körülmények mellett legtöbben lelki okokra vezetik vissza a kialakulást.

 

Hogyan lehet kezelni a kiégést?

A kiégés kezelése csak enyhe tüneteknél oldható meg egyénileg. Súlyosabb tünetek esetén egy ilyen típusú krízishelyzet kezeléséhez mindenképpen külső segítségre van szükség. A legjobb megoldás az lenne, ha az egyén munkakörülményei változnának és a túlterheltség csökkenne, azonban ez nem mindig opció.

A krónikus stressz okozta kiégést bármilyen stresszoldó technikával vagy tréninggel orvosolni lehet, egy pszichológus néhány alkalom alatt segíthet elsajátítani a technikákat. Egy másik kezelési módja lehet, ha egy coach segítségét kérjük, aki az önmegismerés és az önmenedzselés fejlesztésével nyújthat támaszt.

A kiégés extrém módon is lehet súlyos, ha szorongás és depresszió kíséri, akkor elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, ehhez azonban már pszichiáter szükséges. Súlyos esetben akár munkaterület-váltás is szükséges lehet a gyógyuláshoz, azonban a legjobb, ha el sem jutunk ilyen szintekre, hanem inkább megelőzzük a kiégés kialakulását.

 

Hogyan előzheted meg a kiégést?

A kiégés megelőzése számos módon megközelíthető. Szervezetpszichológiai szempontból lehet egyéni vagy szervezeti szintű. A legjobb, ha szervezeti szinten kezelik a problémát, hisz így jóval kisebb az esély, hogy a stresszkezelésben tapasztalatlanabb, vagy a stresszre fogékonyabb embereknél elinduljon a folyamat.

Mit tehet a cég a kiégés ellen?

A munkáltató legegyszerűbben a jobb munkafeltételek biztosításával tudja csökkenteni stresszt, melybe a fizikai és szellemi területek egyaránt beletartoznak.

Többek között az alábbi területek javulása eredményezhet kedvezőbb feltételeket:

Kiforrott cégkultúra, szociális élet,
Transzparens belső rendszerek, módszerek, célkitűzések és folyamatok,
Jól működő kommunikációs csatornák,
Eredményeken és tapasztalaton alapuló, támogató vezetés,
Döntési jogkörök, felelősségek tisztázása, eredmény alapú, rendszeres értékelése,
Biztonságos, ergonomikus, egészséget támogató munkakörülmények,
Kikapcsolódási és rekreációs tevékenység lehetősége, támogatása,
Tanulás és fejlődés támogatása,
Sokszínűség kialakítása, támogatása, stb.

A fentiekből kitűnik, hogy a vírushelyzet következtében megváltozott munkakörülmények akár hajlamosabbá tehetnek minket a kiégésre (szociális élet, jól működő kommunikációs csatornák, kikapcsolódási és rekreációs lehetőség, munkakörülmények).

Segíthet a változatos munka, mint például a felelősségi körök, feladatok vagy projektek rotációja, a kötelező feladatokon túl lehetőség plusz projektekre, vagy akár karitatív munkák vállalása. A legtámogatóbb módszerek pedig kifejezetten a munkahelyi stresszkezelő módszerek, mint a vállalati jóga, átmozgató torna, pszichológus vagy moderátor alkalmazása.

Mit tehetsz te a megelőzésért?

Az egyéni szintű kezeléshez a legfontosabb a magánélet és a munka szétválasztásaa szabadidő kihasználása a szeretteink körében, vagy a hobbink gyakorlásával. Továbbá az önismeret fejlesztése, hogy a tünetek időben felismerjük, azonosítsuk a probléma forrását és kezeljük, mielőtt eszkalálódna.

Ha az önismeret rendben van, akkor a stresszkezelő technikák gyakorlása lehet a legfontosabb, mint a légzéstechnikák, relaxáció, meditáció, jóga, vagy a testmozgás. Találd meg a hozzád legjobban illőt és legalább heti 3*30 percet gyakorold! Az eredmény nem marad el, és ha a helyzet nem javul, akkor itt az idő új állást keresni.

Author

Bartus Kata

All stories by: Bartus Kata