Fejvadászként külföldre költözni és karriert építeni? Lehetséges – Interjú Falussy Dávid berlini Amazon toborzóval

A toborzási pályám elég váratlanul kezdődött! Ugyan hasznosnak ítélem a műszaki területen eltöltött időt, azonban hosszú távon olyan munkakört preferáltam, ami közel áll a műszaki/technikai domain-hez, mégsem közvetlenül kapcsolódik hozzá. Eredetileg nem terveztem, hogy a recruitment területre térek, de egy barátom ajánlására éltem a lehetőséggel. Azonnal felkeltette az érdeklődésemet, mert a toborzás ötvözte a technikai hátteremet az emberi tényezőkkel – azaz a megfelelő tehetség összekapcsolásával a megfelelő munkával. Így kapcsolatban maradhattam az eredeti szakterületemmel, miközben új ajtók nyíltak meg az emberek és a szervezetek megértésében.

 

Magyarországon elsősorban a mérnöki és gyártási területekre koncentráltam. Ezeket már jól ismertem a tanulmányaim és a korai munkatapasztalataim révén.

Azonban amikor Németországba költöztem, úgy éreztem, ideje váltani és új területet felfedezni, így váltottam az IT szektorra. Az IT mindig is dinamikus és gyorsan fejlődő terület volt, a kihívások, amelyekkel itt szembesültem, teljesen mások voltak, mint a gyártásban.

 

A külföldre költözés gondolata nem egy hirtelen döntés volt. Már a középiskolában is a terveim között szerepelt. Mindig is volt egy hosszútávú elképzelésem arról, hogy nemzetközi szinten szeretnék dolgozni. Az volt a tervem, hogy először befejezem a tanulmányaimat, majd Magyarországon szerzek némi munkatapasztalatot.

Úgy gondoltam, hogy egy szilárd alap megkönnyíti majd a külföldi munkakeresést. Az új kultúrák és munkamódszerek felfedezése, valamint a saját komfortzónám elhagyása volt az, ami igazán motivált.

 

Családilag döntöttünk úgy, hogy belevágunk a költözésbe, ami sokkal gördülékenyebbé tette a folyamatot.

Egyedül biztosan teljesen más élmény lett volna, de így, hogy ott voltunk egymásnak, minden lépés könnyebben ment. Szerencsére mindketten viszonylag gyorsan találtunk munkát és a beilleszkedés is jobban ment, mint vártuk.

 

Volt néhány ország, amit komolyan fontolóra vettünk. Írország, Németország és Malajzia voltak az elsődleges opciók. Írország vonzott minket a virágzó technológiai iparával, Malajzia pedig a lenyűgöző kultúrájával és növekvő gazdaságával. Végül Németország mellett döntöttünk, mert úgy éreztük, ez a legjobb választás a karrierlehetőségek és az életminőség szempontjából is.

 

Már Magyarországról pályáztam meg különböző pozíciókat, mire Németországba költöztem, már elfogadtam egy állásajánlatot.

Ez nagyban csökkentette a költözés okozta stresszt. Az a tudat, hogy már biztos állásom van, lehetővé tette, hogy a beilleszkedésre koncentráljak anélkül, hogy a munkakeresés terhét is cipelnem kellett volna. Számomra ez volt a legjobb megoldás.

 

A költözés előtt elsősorban ügynökségi állásokat kerestem. Akkoriban még keveset tudtam a németországi vállalati lehetőségekről, így az ügynökségi munkákban nagyobb magabiztossággal indultam. Jól ismertem az ügynökségi struktúrát, és úgy éreztem, ez a legjobb esély arra, hogy belépjek a piacra.

Miután letelepedtünk, elkezdtem jobban megismerni a vállalati pozíciókat, de kezdetben az ügynökségi vonal biztonságosabb választásnak tűnt.

 

Egy kisebb helyi toborzó ügynökségnél kezdtem dolgozni. Azt hiszem, ami igazán segített a sikerben, az a rugalmasságom és a gyors tanulási képességem volt.

A toborzás arról szól, hogy megértsük az ügyfelek igényeit, és megtaláljuk a megfelelő embereket a megfelelő pozíciókhoz.

A technikai hátterem lehetővé tette, hogy jobban átlássam a technikai szerepeket, ami nagy előny volt. Ráadásul a magyarországi tapasztalataimat jól át tudtam ültetni a németországi munkámba is.

 

Szerencsére nem találkoztam komolyabb kihívásokkal. Berlinben voltak barátaink és családtagjaink, akik sokat segítettek. A támogatásuk megkönnyítette a bürokratikus akadályok leküzdését és abban is segítettek, hogy otthon érezzük magunkat az új környezetben. Az ő segítségükkel minden sokkal egyszerűbbé vált.

 

Az alapok nagyon hasonlóak. A toborzás lényege mindenhol ugyanaz: felmérni az ügyfél és a jelölt igényeit, megtalálni a megfelelő embert a megfelelő pozícióra, és elősegíteni az összekapcsolódást.

Azonban Németországban, különösen Berlinben, sokkal nagyobb hangsúly van a nemzetközi jelöltek felkutatásán, különösen a technológiai területeken.

Gyakran dolgozol egy sokkal változatosabb jelölt és ügyfélkörrel. A toborzási folyamatok is strukturáltabbak és a piac valamivel versenyképesebb, mint Magyarországon.

 

Az ügynökségi munka során lehetőségem volt számos vállalati ügyféllel kapcsolatba kerülni és ez felnyitotta a szemem a vállalati oldalon rejlő lehetőségekre. Idővel egyre jobban megismertem az ő belső folyamataikat és ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Rájöttem, hogy szeretnék ennek részese lenni és inkább a vállalati oldalon dolgozni, ahol belülről formálhatom a talent stratégiát, nem csak külső szemlélőként. Továbbá jó lehetőségnek tűnt, hogy a stratégiai munkán keresztül hatással lehetek a vállalat helyi és globális folyamataira is. Így amikor felmerült a lehetőség, hogy átlépjek a vállalati oldalra, azonnal megragadtam.

 

Recruitment Partnerként több termékvonal európai toborzási területe tartozik hozzám. Az adott üzletághoz tartozó különböző hiring tevékenységek és csapatok koordinálása, valamint az európai és amerikai üzletág vezetéssel való kapcsolattartás tartozik a feladataim közé.

 

Gyakori, hogy a jogszabályon előírt szabadnapok száma mellé a munkáltató további napokat biztosít, jellemzően négy és tíz között. Tőzsdén jegyzett vállalatok esetében gyakori, hogy a munkáltató részvényeket biztosít a juttatási csomagban, amelyek egy meghatározott időszak elteltével vagy bizonyos feltételek teljesülése után válnak hozzáférhetővé vagy eladhatóvá.

 

Amikor először megérkeztem Németországba, nagyon izgatott voltam a lehetőségek miatt, hogy új emberekkel ismerkedjek meg, felfedezzem a helyi közösséget. Azonban néhány hónap elteltével, ahogy elkezdtem volna szélesebb körben kapcsolatokat kiépíteni, a járvány mindent megváltoztatott. Hirtelen sokkal szűkösebbek lettek a lehetőségek: kevesebb eseményt rendeztek, kevesebb hely volt nyitva, és a társasági élet nagy része online formába költözött. Ez az első néhány évet komoly kihívássá tette a kapcsolatépítés szempontjából, de mégis sikerült néhány értékes barátságot kialakítani. Az új baráti köröm és az időközben kialakult szociális rutinok sokat segítettek abban, hogy otthon érezzem magam itt, Berlinben.

 

A baráti köröm végül vegyes lett, de talán a nemzetközi társaság kissé nagyobb részt teszi ki. Berlin sokszínű és multikulturális város, ahol az ember könnyen találkozhat különböző háttérrel rendelkező emberekkel. A nemzetközi barátaimmal talán könnyebb volt közös nevezőt találni – sokan ugyanúgy új környezetbe érkeztek, mint én és hasonló kihívásokkal szembesültek.

Azonban igyekeztem helyi kapcsolatokat is kialakítani, hiszen úgy éreztem, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsem a helyi kultúrát és jobban integrálódjak. Azok a német barátaim, akiket megismertem, sokat segítettek abban, hogy megismerjem a német mindennapok sajátosságait és ezáltal sokkal jobban bele tudtam helyezkedni az itteni életbe.

 

Egyelőre évente legalább két-három alkalommal hazalátogatok, ezek az alkalmak mindig nagyon fontosak számomra. A család és a barátok meglátogatása mindig segít visszanyerni az egyensúlyt és feltöltődni. A hazaköltözés gondolata ugyan időnként eszembe jut, de jelenleg nem látom úgy, hogy hosszú távon újra Magyarországon szeretnék élni. Az itt töltött évek alatt egyre inkább kialakítottam a saját helyemet, a saját életemet, és úgy érzem, itt is megtaláltam azt a fajta stabilitást, amit kerestem.

Hosszú távon mindenképpen külföldön képzelem el a jövőmet, bár ez nem zárja ki azt, hogy továbbra is rendszeresen hazalátogassak, hiszen az otthonom és a gyökereim mindig Magyarországhoz fognak kötni.

 

Igen, időnként eszembe jut a továbbköltözés lehetősége, hiszen mindig is vonzottak az új kultúrák és érdekesnek találom, hogy különböző helyeken próbáljam ki magam. Néha elképzelem, milyen lehetne más országokban, más városokban élni és dolgozni, például olyan helyeken, ahol még nem éltem, vagy ahol egészen eltérő kultúra fogadna.

Jelenleg azonban elégedett vagyok Németországban, különösen Berlin sokszínűsége miatt, amely lehetővé teszi, hogy szinte minden nap találjak új élményeket.

Szóval egyelőre itt képzelem el a jövőmet, de nyitva hagyom a lehetőséget egy esetleges új kalandra is, ha úgy érzem, eljön az ideje.