munkavállalók

Vége a „versenyképes fizetés” korszakának? – Amit a bértranszparenciáról tudni érdemes

1024 576 Aranyi Réka

Az Európai Unió a bértranszparencia irányelvét 2023-ban fogadta el és a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett átültetniük a saját jogrendjükbe. A szabályozás jelentős változásokat hoz a munkáltatók és munkavállalók számára, melynek célja az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének erősítése, valamint a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. Az irányelv előírja, hogy azonos munkáért legfeljebb 5%-os bérkülönbség engedélyezett.

 

Az egyik legjelentősebb újítás, hogy a munkáltatóknak a toborzási folyamat korai szakaszában – akár már magában az álláshirdetésben is – tájékoztatniuk kell a jelölteket az adott pozícióhoz tartozó bérsávról. Emellett a munkavállalók jogosultak lesznek információt kérni arról, hogy azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozó kollégáik milyen bérezésben részesülnek.

A nagyobb vállalatokra további kötelezettségek is várnak, ugyanis a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket, és amennyiben egy adott munkaköri kategóriában az eltérés meghaladja az 5%-ot, azt objektív okokkal alá kell támasztaniuk vagy korrigálniuk kell a különbséget.

A bértranszparencia nem csupán egy újabb adminisztratív kötelezettség. A cégeknek át kell tekinteniük bérstruktúráikat, dokumentálniuk kell a bérezési elveket, valamint olyan munkaköri értékelési rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek objektív alapot biztosítanak a fizetések meghatározásához.

Bár a felkészülés jelentős erőforrásokat igényelhet, az átlátható bérezés hosszú távon erősítheti a munkavállalói bizalmat, támogathatja a tehetségek megtartását, és hozzájárulhat egy igazságosabb vállalati kultúra kialakításához.

Tehát foglaljuk össze röviden a legfontosabb szabályokat:

  • A munkáltatóknak a toborzás során transzparensen kell kezelniük a pozíciókhoz tartozó bérsávokat.
  • Nem lehet megkérdezni a jelölt korábbi fizetését.
  • A meglévő dolgozók jogosultak a saját és hasonló munkakörök bérstruktúrájáról nemekre bontva információt kapni. Egyenlő munkáért egyenlő bért irányelv.
  • Nagyvállalatoknak rendszeres jelentési kötelezettségük van.
  • Az 5%-nál nagyobb különbségeket meg kell szüntetni, vagy indokolni kell.

Magyarországnak az uniós irányelvet nemzeti jogszabályokba kell átültetnie. Bár a részletes hazai szabályozás még kialakítás alatt áll, a munkáltatóknak már most érdemes felkészülniük a bérrendszerek, munkaköri besorolások és HR folyamatok felülvizsgálatára. A Munka Törvénykönyve eddig is tartalmazta az egyenlő bérezés elvét, de még nincs kötelező bérsáv közlés, vagy riportálás, így ez itthon is nagy változásokat hoz.

Jelenleg még nincs elfogadott magyar implementációs jogszabály, de várhatóan a kormány ezt rövid távon kezelni fogja, így érdemes követni a jogszabályi változásokat.

A bértranszparencia korszaka Magyarországra is megérkezik. Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek az átlátható és objektív bérezési gyakorlatokra, nemcsak a jogszabályi elvárásoknak felelhetnek meg, hanem vonzóbb munkaadóvá is válhatnak a munkaerőpiacon.

A jól-létmenedzsment stratégia, nem csak egy megkapó mottó

1024 819 Tóth Dorottya

Május 15-én tartották az Egészséggel a vállalatokért szakmai konferenciát az Europa Event Centerben, Budapesten.  A konferencia szervezője az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület volt, a lenyűgöző és tanulságos előadások mellett rengeteg, az egészséggel kapcsolatos programon is részt lehetett venni a konferencia ideje alatt.

A konferenciáról Marketing Koordinátorunk, Tóth Dorottya, írta meg tapasztalatait:

 

“A munkahelyi jóllét nem „nice to have””

Hirdeti a konferencia B szekciójának első előadása, a mellett, hogy teljesen valid, mára már számokkal alátámasztható a munkahelyi valóságban.
Azonban mielőtt beleugranánk a közepébe, vegyük szemügyre a programot. A délelőtti blokk a vezetői egészségről szólt. Aminek a fontosságát tökéletesen felvázolta és példázta, Kárpát Krisztinának, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatójának keynote előadása. Saját példáján keresztül igyekezett (kifejezetten sikeresen, szerk.) rámutatni egy nagy igazságra – miszerint, olyan egy szervezet, amilyen a vezetője/vezetősége. Előadásában nagyszerűen szétválasztotta a fizikai és mentális dimenziókat, ami segítette a hallgatóságot, hogy valóban láthassa az összefüggéseket és az egészségtudatosság fontosságát.
A délelőtti blokk egyik meglepő, azonban legenergizálóbb pontja, a kerekasztal beszélgetés előtti légzőgyakorlat volt, Dr. Toldy Anna, wellbeing szakértő, az EMEGY elnökének vezetésével.

 

Wellbeing – nem csak egy szlogen

A ‘Lép a cég!’ díjátadója után két szekcióra szakadt a konferencia; az ‘A Szekció,’ Lelki egészség a munkahelyeken, míg a ‘B Szekció’ Jól-lét alapú innováció a munkahelyen fókusszal nyújtott nem csak elméleti, de gyakorlati példákat a résztvevők számára. Mivel adatvezérelt személy vagyok – és még nem tudok egyszerre két helyen lenni – a ‘B Szekció’ előadásait választottam.

Itt Dr. Kajos Attila (docens, tanszékvezető Budapest Corvinus Egyetem), előadásával indult a másfél órás előadás sorozat. ‘A munkahelyi jóllét nem „nice to have” – amit az adatok bizonyítanak’ előadáson nem csak érdekes, de megdöbbentő adatokat is megtudhattunk egy nemrégiben végzett kutatásuk eredményeként. A kutatás során 583 érvényes kitöltést dolgoztak fel; ami tekintetbe véve, hogy egy közel fél órás kitöltési időt kívánó kérdőívvel dolgoztak szép eredmény.

A munkavállalói egészség és jóllét valóban stratégiai versenyképességi tényező. A kitöltők 67%-a tölti munkaidejének minimum 80%-át ülőmunkával. Habár drasztikus adat, önmagában talán még nem eget rengető – azonban, a kutatás szerint 48% egyáltalán nem alkalmaz semmilyen stresszkezelő technikát. Ezen az adaton segíthet, ha több különböző lehetőséget is szolgáltat a munkáltató, mint például különböző mozgásformák akár munkaidőn belül (korábban mi is írtunk különböző wellbeing gyakorlatokról és azok hatásairól).

Ehhez kapcsolódva például vizsgálták, hogy mik a munkáltatók által kínált és a munkavállalók által igényelt wellbeing lehetőségek. Míg a vállalatoknál leginkább elérhető többek között a SZÉP kártya vagy támogatják az országos programokat, a valódi igény inkább a fitness / edzőterem bérletre lenne – az igény 45%-os ellentétben a 13%-os kínálattal, miközben például a SZÉP kártya esetében az igény 27%-os ellentétben a 76%-os kínálattal.

Egy másik érdekfeszítő adat volt a kitöltők között a kiégés aránya – a teljes minta 48,4%-a nyilatkozott úgy, hogy magasan kiégettnek érzi magát. Az előadásban az is elhangzott, hogy a holnap fluktuációja az elkötelezett, de kiégett munkavállaló (ebben a témában is született egy átfogó cikkünk).

 

“Mit szedjek, hogy jobban érezzem magam? – A lábadat.”*

Mindegyik szekció vége egy kerekasztal beszélgetéssel ért véget. A ‘B Szekció’ záróbeszélgetésén Dr. Szabó Ágnes (adjunktus, Budapest Corvinus Egyetem), Dr. Babai László (elnök, Magyar Életmódorvostani Társaság, PrimaMedica ügyvezető), és Djogni Ábel (vezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Sportiroda) osztották meg gondolataikat a társadalmi innovációról. Fókuszban, hogy hogyan ültessük gyakorlatba a jól-léti programokat.

Ebéd után a két csoportos workshop (Szakmai World Cafe Lelki „recovery zone” és Társadalmi innováció) előtt még meghallgathattuk Lakatos Péter (erőnléti szakértő, Longevity Coach, Kortalanul Életstílus Program alapítója) nagyszerű előadását ‘Kortalanul’ címmel. Az evés utáni bágyadtságot nagyszerűen űzte el a mozgás fontosságáról, az energiaszint kezeléséről és a mentális egészség egyensúlyának megteremtéséről szóló előadás.

*Lakatos Péter, erőnléti szakértő, Longevity Coach, Kortalanul Életstílus Program alapítójának szavai

 

Nem csak beszéd, gyakorlat

A konferencia ideje alatt a kitelepült kiállítóknál különböző egészségmegőrző programokon és felméréseken lehetett részt venni. A HQLab-nál szervezeti egészség-index kvízt töltöttünk (hogy megtudhassuk mennyire egészségtudatos a szervezet, ahol dolgozolunk). A Nyugizóna standjánál felettébb kimerítő beszélgetést folytattunk a mentális egészség megőrzésére irányuló szervezeti lehetőségekről, mint például az anonim pszichológiai konzultációk.

Volt vércukorszint- és vérnyomásmérés, sőt még a vállalati masszázst is ki lehetett próbálni. Képtelenség volt eljönni anélkül, hogy nem beszéltünk a Personal Best – Mozgásszervi rendelő kollégáival. A TestMentor program megismerése mellett a helyszínen megvizsgálták a szabad mozgásdimenziókat – vagyis, hogy mennyire vagyunk flexibilisek. Alap mozgásformákat kellett végrehajtani, például mennyire könnyen és meddig tudod elfordítani a fejed.

 

Összességében egy valóban mozgalmas és tartalmas szakmai napon tudtunk részt venni az EMEGY szervezésében.

AI térnyerés és a változások kora – erről szólt a World Employer Day

1024 573 Tóth Dorottya
2025 októberében rendezték a World Employer Branding Day-t (WEBD), Amszterdamban, ahol az elmúlt időszak tapasztalatai alapján igyekeztek felvázolni a következő időszakot meghatározó változásokat a munkáltatói márkaépítés világában. Neves iparági szereplők ismertették, a következő évtized Employer Branding szakembereit érintő kihívásokat.

Ezekről tudhattunk meg többet a BrandFizz február 4-én tartott AfterFizz eseményén, ahol kivételes előadók saját előadásait is lehetőség volt meghallgatni.
Az eseményen hallottakról a beszámolót Tóth Dorottya, Marketing Koordinátor – Recruby, írta.

Alapvetően két nagyobb tanulság vonható le – elsőként, hogy az átalakulás korát éljük (amolyan 4. ipari forradalom) a munkaerő piacon. Másrészt, hogy az élet más területeihez hasonlóan az Employer Branding-ben is egyre nagyobb teret hódít a Mesterséges Intelligencia (AI).

Nem téged keresünk, ha…’ – unortodox megoldás az Employer Branding-ben

Az esemény első előadója, Zvezdovics Anita (Chief Fizz Offizzer, Brandfizz), a WEBD-en hallott esettanulmányok közül három felettébb érdekes emelt ki.

Ezek a LEGO, Booking.com és a Belga Rendőrség által felállított EB kampányok voltak.

A három közül a Belga Rendőrség kampánya volt a legérdekesebb abból a szempontból, hogy unortodox módon közelítettek a saját kommunikációjukhoz. Szembe mertek menni a megszokottal és a szokásos ‘Ha szeretnéd megakadályozni…/Ha magadra ismersz…/Ha szíveden viseled…’ üzenetek teljes ellentétével hirdették szabad pozícióik. Kommunikációjukban különböző változatait lehetett látni, az ‘amennyiben nem megakadályozni akarod a bűnözést, nem téged keresünk’ féle üzeneteknek. Ez a gondolkodás figyelemre méltó eredményeket hozott nekik. Habár érdemes megjegyezni, hogy a munkaerő piaci elhelyezkedésükkel ez a fajta megközelítés érdekes frissítésként hat, ám nem minden szegmensben lehet életképes.

A LEGO munkáltatói márkaépítése végtelenül brand-szerűen, kockáról-kockára történt – figyelemre méltó az a pontja, hogy nagymértékben ösztönözik jelenlegi munkavállalóik, hogy értékeljék a céget a Glassdoor-on.

A Booking.com-nál a Leadership Advocacy kapta a fő szerepet. Hangsúlyozva, hogy ha a vezetőség tagjai nem vesznek részt a kommunikációban, gyakorlatilag nem lehet sikeres Employer Branding-ről beszélni. Hiszen, alap nem csak a marketingben, hanem a munkáltatói márkaépítésben is, hogy az emberek könnyebben bíznak emberekben, mint brand-ekben.

Kreativitás és következetesség a célravezető, a gyorsasággal és mennyiséggel ellentétben

Majd Horváth Ádám (Chief Sparkle Offizzer, Brandfizz), beszélt az AI felhasználhatóságáról az adatfeldolgozás területén. Valamint, az AI segítség hatásairól az Employer Branding-ben, a fennálló költségcsökkentések közepette.

Egy érdekes olvasmány, amiről több szó esett, John J. Horton (MIT Sloan) és Emma Wiles (Boston University) Generative AI and Labor Market Matching Efficiency című kutatása. A tavaly márciusi kutatás az AI generált tartalmak sikerességét mérte a sikeres felvételek vonatkozásában. A kutatás végén alátámasztást nyert, hogy az emberek még mindig könnyebben észreveszik, ha egy tartalom AI kezelt.

Habár költséghatékony a Mesterséges Intelligencia használata, azonban a kutatásból kiderül, hogy nem segíti elő nagymértékben a sikeres felvételek számát.

Azonban érdemes lehet hangsúlyozni, az együttműködés fontosságát. Hiszen, ha megtanulunk együtt dolgozni a Mesterséges Intelligenciával, akár egy kollégával, akkor a költséghatékonyságot legjobban kihasználva tudunk segíteni a felvételi rátákon.

‘Emberarcú’ vállalat – arc nélkül

A harmadik részben öt kifejezetten érdekes külföldi esettanulmányt hallgattunk meg, Mike Demelinne és Ton Rodenburg (Clubgeist – Hollandia), Edyta Sander (Grupa MBE – Lengyelország), Kersti Vannas (Instar – Észtország, Finnország) valamint Dragoș Gheban (Catalyst Solutions, Románia) előadásában.

Mindegyik rendkívül tanulságos volt, azonban mind erősítették a munkáltatói márkaépítés ‘alapvető szabályait’ – vagyis, hogy csak mondani nem elég, valóban meg kell teremteni azt a vállalati kultúrát, ami önazonos és vonzó a leendő munkavállalóink számára. Valamint, hogy lehető legtöbb munkavállalót (felső vezetőket is) bevonva lehet valóban sikeres kommunikációt végezni.

Ha mindenképp ki kellene emelni egy érdekes előadást, Kersti Vannas prezentációját említeném. Tökéletesen példázta a kreatív és ‘out-of-the-box’ gondolkodás által elérhető eredményeket. A fő kérdés, amit feltett a következő volt:
‘How to develop a visible employer brand to an invisible organization?’

A helyi titkosszolgálat kampányán volt lehetősége dolgozni, amihez valljuk be kellett is a kreativitás. A kampány során sikerült érdekes megvilágításba helyezniük az ‘emberarcú’ vállalatot. Habár, ahogy a Belga Rendőrség példája is, erősen szektor függő az eredmény. Mindent összevetve, egy sikeres stratégiát dolgoztak ki, egy merőben sajátos szektor résztvevőjének.

Frissülő munkaerőpiac, a változásokat lekövető munkáltatókat kíván

Összességében, amit biztosan figyelemmel kell minden Employer Branding-gel foglalkozó szakembernek vennie, hogy a változások korát éljük. A munkaerőpiac együtt változik az újonnan belépő generációkkal, akiknek már alap a Home Office intézménye, valamint a ChatGPT vagy CoPilot, mint a gépbe beépített kolléga.

Ezen a folyton változó piacon kell megtalálni a legautentikusabb és kreatívabb módot, hogy bemutassuk magunk. Ezzel a lehető legnagyobb lehetőséget szolgáltatva leendő munkavállalóinknak, hogy lássák helyüket vállalatunknál – még azelőtt, hogy jelentkeznének.

 

Januári kötelezettségek: Milyen nyilatkozatokra figyeljünk HR-esként és kedvezményezettként?

1024 514 Tóth Dorottya

Az év eleje – különösen a január – a HR-szakemberek számára nemcsak az új tervek időszaka, hanem az egyik legfontosabb adminisztratív feladaté is: a munkavállalók adókedvezményekkel kapcsolatos nyilatkoztatásáé.
Ez a folyamat évente egyszer, januárban kötelező, és alapvetően azt a célt szolgálja, hogy mindenki maradéktalanul igénybe vehesse az SZJA törvény által biztosított kedvezményeket.

A megfelelően kitöltött nyilatkozatok hiányában ugyanis előfordulhat, hogy csak az éves adóbevallás során jutunk hozzá a minket megillető összegekhez – vagy akár teljesen elesünk tőlük. A következőkben nézzük meg, mely nyilatkozatokra kell a legnagyobb figyelmet fordítani.

 

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A 25 év alatti munkavállalók személyi jövedelemadó-kedvezménye az SZJA törvény alapján automatikusan jár, azonban bizonyos esetekben nyilatkozni szükséges. A jogosultság addig a hónapig áll fenn, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévét – vagyis ha például októberben ünnepli a születésnapját, a novemberi bér már adóköteles.
Nyilatkozni abban az esetben kell, ha nem havi szinten szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt, hanem azt az éves adóbevallásban, egy összegben kívánjuk visszaigényelni. Ugyancsak kötelező a nyilatkozat több munkáltató esetén, mivel a kedvezménynek felső határa van, amely a mindenkori átlagbérhez igazodik (az idei évre ez 715 265 Ft).

 

A 30 év alatti anyák adókedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezménye 2026. január 1-jétől kedvezőbb szabályok szerint vehető igénybe.
Jogosult minden 30 év alatti nő, aki legalább egy gyermeket nevel. A kedvezmény nyilatkozat alapján érvényesíthető, és annak az évnek a végéig jár, amelyben az érintett betölti a 30. életévét.

 

Anyák családi kedvezménye („ANYÁCSKA”)

Az úgynevezett „ANYÁCSKA” kedvezmény azoknak a nőknek jelent segítséget, akik két vagy több gyermeket nevelnek, és vagy egyedülállók, vagy a házastársuk, élettársuk jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a családi kedvezményt teljes körűen kihasználhassák.
Ebben az esetben az anya külön nyilatkozatban jelöli meg, hogy hány gyermek után és milyen jogcímen veszi igénybe a kedvezményeket, beleértve az felsőoktatásban tanuló, beszámító eltartottakat is (hallgatói jogviszony igazolás meglétével).

 

Két gyermeket nevelő anyák teljes adómentessége

A kétgyermekes, 40 év alatti anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességre jogosultak.
Azok a nők, akik 2025. december 31-ig betöltötték a 40. életévüket, 2026-ban még élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A szabályozás azonban tovább bővül: 2027. január 1-jétől a korhatár 50 évre emelkedik, így a kedvezmény egyre szélesebb kör számára válik elérhetővé.

 

Több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A három vagy több gyermeket nevelő anyák számára biztosított kedvezmény életkortól független, és teljes adómentességet jelent. Ebben a konstrukcióban a családi kedvezményt jellemzően az apa érvényesíti.
Végleges nyilatkozat akkor tehető, ha a legkisebb gyermek betöltötte a 12. életévét, feltéve, hogy a családi pótlék legalább 12 éven keresztül folyósításra került. Elhunyt vagy halva született gyermek esetén a jogszabály automatikusan figyelembe veszi a gyermeket.

 

Családi kedvezmény: több lehetőség, több adminisztráció

A családi kedvezmény az egyik legösszetettebb, ugyanakkor legjelentősebb adókedvezmény. Minden gyermeket nevelő szülő vagy házaspár jogosult rá minden olyan gyermek után, akire tekintettel családi pótlékra jogosultak – a folyósítás igazolása nem szükséges, elegendő a jogosultság fennállása.

A kedvezményt a szülők megoszthatják egymás között, vagy egyetlen szülő is érvényesítheti a teljes összeget. Közös igénybevétel esetén minden alkalommal fel kell tüntetni a másik szülő adóazonosító jelét és munkáltatóját.

Fontos tudni, hogy a kedvezmény nemcsak az adóra, hanem – bizonyos feltételek mellett – a járulékokra is kiterjeszthető. Ez különösen három vagy több gyermek esetén jelenthet érdemi megtakarítást. Emellett a felsőoktatásban tanuló (hallgatói jogviszony igazolással rendelkező), de még eltartottnak minősülő gyermekek is beszámíthatók a kedvezmény mértékének meghatározásánál.

 

Személyi kedvezmény: nem csak adóvisszatérítés

A személyi kedvezmény tartós betegség vagy megváltozott munkaképesség esetén vehető igénybe. Alapja idén 107 600 Ft, és adóalap-csökkentő tételként működik, vagyis a bruttó bérből kerül levonásra még az adó kiszámítása előtt.
A jogosultság határozathoz és orvosi igazoláshoz kötött, azonban a kedvezmény akár utólag is visszaigényelhető. 2025 januárjától lehetőség van végleges nyilatkozat megtételére is, amennyiben az állapot végleges.

 

Gyermekek után járó pótszabadság

Végül, de nem utolsósorban, fontos juttatás a gyermekek után járó pótszabadság. Egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, három vagy több gyermek után pedig 7 nap pótszabadság illet meg minden szülőt.
A jogosultság annak az évnek a végéig áll fenn, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét, és már a születés évében is érvényesíthető. A pótszabadság mindkét szülőt megilleti, függetlenül attól, hogy melyikük veszi igénybe a családi kedvezményeket.

 

Ügynökségi munka Recruby

Interjú egy fejvadásszal

1024 576 Saiban Laura

Miről szól a fejvadász interjú, és hogyan profitálhatsz belőle?

Az álláskeresők gyakran találkoznak fejvadász ügynökségekkel, hisz sok hirdetés látható a nevük alatt, közvetítőként segítenek a vállalatoknak megtalálni a megfelelő jelölteket, és a legjobb jelölteket közvetlenül meg is keresik.

Így az első beszélgetés egy állás kapcsán sokszor nem is közvetlenül a leendő munkáltatóval zajlik, hanem az ügynökség egyik tanácsadójával. Ez a fejvadász interjú fontos része a vállalatok kiválasztási folyamatának, hiszen a telefonos előszűrést követően itt, egy részletes beszélgetés során, derül ki, hogy a pozíció és a jelölt valóban passzolnak-e egymáshoz. 

Másrészről azonban a jelöltek számára is fontos alkalom, hisz sokszor jobb helyzetből indul egy ügynökségi jelölt a kiválasztás alatt, és aki ki tudja ezt használni, az végeredményben nagyobb eséllyel megkaphatja az áhított munkát. 

Cikkünkben most azt járjuk végig, hogyan épül fel egy ügynökségi interjú és hogyan tudnak a jelöltek profitálni a folyamatból.

 

Mik az ügynökségi interjú főbb lépései?

A fejvadász nem csak szimplán továbbítja a jelöltet a cégnek. Feladata, hogy alaposan megismerje a pályázót, felmérje szakmai tudását, készségeit, személyiségét, motivációit és ezek alapján a legjobbakat ajánlja tovább a munkaadónak. A beszélgetést követően a szerzett információkról általában készül egy jelölt-összefoglaló dokumentum, amit az önéletrajz mellé csatolnak.

Fejvadasz interju lepesei

Legtöbb esetben az első interjú online történik, és 6 lépésből áll: 

    1. Bemutatkozás
      A tanácsadó röviden bemutatkozik, majd bemutatja az ügynökséget, az ügyfelet és a pozíciót. Ezután a jelölt is mesél magáról.
    2. Képzettség és szakmai tapasztalatok áttekintése
      A fejvadász végigkérdezi az önéletrajz főbb pontjait, tisztázza a feladatköröket, eredményeket, váltások okait. A cél, hogy tiszta képet kapjon a jelölt szakmai előéletéről.
    3. Motiváció megismerése
      A szakmai tudás mellett a legfontosabb, hogy miért keres új lehetőséget a pályázó. Mit vár a következő munkától? Mi motiválja hosszú távon? Ezekre a kérdésekre nincs jó vagy rossz válasz, de az őszinteség sokat számít.
    4. Nyelvtudás felmérése
      Ha a pozíció megkívánja, előfordulhat angol nyelvű beszélgetés is. Itt néhány alapvető kérdésre lehet számítani, amely alapján megállapítható, hogy a jelölt nyelvi készségei passzolnak-e az elvárásokhoz.
    5. Az álláslehetőségek részletes bemutatása
      A fejvadász bemutatja a munkáltatót, a pozíció részleteit, és ebben a fázisban lehet tisztázni a jelöltben felmerülő kérdéseket is.
    6. Visszajelzés és további lépések
      A beszélgetés végén a tanácsadó elmondja, mire lehet számítani: hogyan néz ki a teljes kiválasztási folyamat, milyen időkeretekre lehet számítani, és tisztázza a kapcsolattartás további rendjét is.

 

Hogyan készüljünk fel a fejvadász interjúra?

  1. Tanulmányozzuk át és frissítsük az önéletrajzunkat! – Készüljünk példákkal az eredményeinkről.
  2. Legyünk őszinték a váltás okairól! – A fejvadász partnerként működik. Érdemes nyíltan kommunikálni vele, és akkor segíteni fog jobban megfogalmazni a gondolatainkat.
  3. Frissítsük a nyelvtudást! – Ha valószínű, hogy idegen nyelven is lesz kérdés, érdemes előtte gyakorolni, főleg a szakmai témákról.
  4. Készüljünk kérdésekkel! – Az interjú kétoldalú folyamat, érdeklődjünk bátran a cégről, pozícióról és a folyamatról.

Mire érdemes figyelni?

  • A fejvadász nem „ellenfél”, hanem közvetítő partner. Célja a win-win helyzet és bizalom megteremtése. Számára is fontos a siker, hisz díjat is csak sikeres elhelyezés esetén kap.
  • A nyitottság és együttműködés hosszú távon is előnyös lehet, mert a tanácsadó később más lehetőségeknél is gondolhat ránk, ha jó jelöltnek ítél meg.
  • Fontos a professzionális megjelenés és a komoly hozzáállás, még online interjún is, hisz ez az első körös szűrő, és már ebben a fázisban is kaphatunk visszautasítást.
  • Legyünk rugalmasak időben és elvárásokban, kérjünk tanácsot, hogy mi az optimális. A fejvadász partnerként fog hozzánk állni.

Hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni belőle?

  1. Kérjük el előre a pozíció leírását és minden elérhető információt, hogy jobban fel tudjunk készülni.
  2. Kérjük ki a fejvadász véleményét az önéletrajzunkkal kapcsolatban, és fogadjuk meg a tanácsait, frissítsük az iránymutatásai alapján. Sok fejvadász aktívan is részt vesz a CV átalakításában, megcsinálja nekünk, vagy folyamatos tanácsokat ad a fejlesztésre.
  3. Az interjú elején tisztázzuk az időkeretet, hogy legyen elég időnk mindent átbeszélni. Fél órás interjú alatt is meg lehet beszélni a főbb pontokat, de a részles, minden pontra kitérő interjú inkább az egy órához van közel.
  4. Kérjünk részletes bemutatkozást, ebből tudhatjuk, hogy a fejvadász területre specializáltan dolgozik-e, tehát érti-e a pozíciót, illetve közvetlen kapcsolatban van-e az ügyféllel, tud-e segíteni a felmerülő kérdésekben, vagy pedig csak közvetítő.
  5. Az önéletrajzunk áttekintésénél kérjünk tanácsokat, hogy mely tapasztalatainkat emeljük ki, továbbá a nem releváns pontokat, esetleges rossz váltásokat, vagy karrierszüneteket hogyan tálaljuk az ügyfélnek.
  6. Az elvárásainknál is kérjünk tanácsot, meddig lehet elmenni bérigényben, mennyire sürgős a kezdés, vagy mennnyi home officet tudunk elérni a munkáltatónál. Sok esetben egyértelmű választ fogunk kapni, de például a legtöbben a fizetést nem adhatják ki, azonban tudnak segíteni, hogy mi a reális elvárás.
  7. A pozícióról és a megbízóról minél több információt gyűjtsünk össze. A jó tanácsadók részletesen veszik fel a pozíciókat, és szorosan követik a jelölteket a pályázatok során. Pontos tájékoztatást tudnak adni a juttatásokról, elvárásokról, valamint az interjú folyamatáról, típusáról, az interjúztatókról, és sokszor még a felmerülő konkrét kérdésekről is. Végül részletes visszajelzést is adnak az interjúk eredményéről, amit sokszor egyedüli pályázóként nem kapnánk meg.
  8. Végül állapodjunk meg pontos időkeretekben, és kérjünk 2-3 hetente rövid, emailes tájékoztatást abban az esetben is, ha nem halad a folyamat. Figyeljünk azonban rá, hogy ne legyünk túl nyomulósak, mert ez visszautasítást is eredményezhet.

Összegzés

Egy fejvadász ügynökség interjúja nem csupán egy szűrő, hanem lehetőség is arra, hogy szakértői támogatással találjunk nekünk megfelelő állást. Ha felkészülten, nyitottan érkezünk, sokkal nagyobb az esély arra, hogy találjunk egy számunkra ideális munkát, és jobb esélyünk legyen az egész pályázás alatt. 

Építsünk jó kapcsolatot, legyünk nyitottak és érdeklődőek, kezeljük rugalmasan a folyamatot, és sokkal eredményesebbek leszünk, mintha egyedül, közvetlenül a cégekhez pályáznánk.

 

Ügynökségi Munka 3. Rész

Fejvadász cégek jelöltfelmérési és -értékelési technikái

1024 576 Iharosi Daniel

Hatékonyabb toborzás jelöltfelméréssel

A munkaerő-toborzással foglalkozó fejvadász ügynökségek kulcsszerepet töltenek be a vállalatok és a szakemberek összekapcsolásában. Azonban a munka nem csak az összekapcsolásban merül ki: a fejvadászok által végzett interjúk és jelöltfelmérés után összeállított profilok révén az ügyfelek egy minden részletre kitérő pályázati anyagot kapnak a jelöltekről, ami könnyebbé és gyorsabbá teszi a megfelelő kollégák kiválasztását. 

Korábban írtunk a fejvadász cégek modelljeiről és a hatékony együttműködés kulcsáról, ebben a cikkben pedig bemutatjuk, milyen kiválasztási folyamatot alkalmaznak az ügynökségek, és hogyan építik fel a jelöltekről készült szakmai profilokat.

Kiválasztási folyamat

A fejvadász ügynökségek általában többlépcsős kiválasztási folyamatot alkalmaznak, amely során nemcsak a szakmai kompetenciákat, hanem a személyiségjegyeket és a csapatba való illeszkedést is vizsgálják.

A folyamat első lépése egy előszűrő telefonos beszélgetés, amely során a tanácsadók felmérik a pályázáshoz szükséges alapvető információkat: nyelvtudás, szakmai tapasztalat, bérigény, lokáció, felmondási/preferált kezdési idő. Az előszűrés alatt természetesen a jelölteknek is van lehetőségük kérdezni a pozícióról, így egy jól felkészült tanácsadó még vonzóbbá tudja tenni a lehetőséget.

Amennyiben a jelölt alkalmasnak tűnik, a következő lépés egy részletesebb személyes vagy online interjú, amely során kompetenciaalapú kérdésekkel dolgoznak. A cél, hogy a pályázó konkrét példákon keresztül mutassa be szakmai eredményeit, problémamegoldó képességét, valamint egyéb, a megpályázott pozíció kapcsán releváns készségeit. Emellett a tanácsadók az interjú során a motivációt is alaposan feltérképezik, hogy biztosan egy elkötelezett és lelkes jelöltet mutassanak be. 

A legtöbb ügynökség kompetencia vagy viselkedés alapú interjút alkalmaz a jelöltinterjúk során. Ennek lényege, hogy kifejtendő kérdésekkel korábbi tapasztalatokra kérdez rá, és bizonyítékokat keres, hogy a jelölt rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, valamint alkalmas az adott pozícióra.

Továbbá, ha az ügyfél igényt tart rá, az ügynökségek előre összeállított tesztet is csináltatnak a jelöltekkel, aminek az eredményeit szintén csatolják a profilhoz.

A jelöltprofil sokkal több, mint egy önéletrajz

Jelöltprofil összeállítása

A fejvadász ügynökségek nem pusztán egy önéletrajzot továbbítanak az ügyfél felé. A jelöltről készített profil egy átfogó dokumentum, amely tartalmazza a:

  • karrier rövid összefoglalását, külön kiemelve a megpályázott pozíció kapcsán releváns tapasztalatokat,
  • elért eredményeket, sikereket,
  • motivációt,
  • személyiségre és a csapatba való illeszkedésre vonatkozó megállapításokat,
  • bérigényt,
  • nyelvtudást (a pozícióhoz szükséges nyelv tesztelve és pontozva),
  • felmondási/preferált kezdési időt,
  • váltás okát,
  • ha szükséges, referenciákat vagy a teszteredményeket.

A profil célja tehát, hogy egy részletes képet adjon az ügyfél számára arról, hogy a jelölt miért lehet megfelelő az adott pozícióra, ezzel támogatva és jelentősen gyorsítva a hatékony kiválasztási folyamatot.


Ezért jók a fejvadászok módszerei

A fejvadász cégek többlépcsős kiválasztási folyamattal dolgoznak, amely során nemcsak a szakmai alkalmasságot, hanem a jelölt személyiségét, motivációit és csapatba való illeszkedését is vizsgálják. Az általuk használt jelöltfelmérési és -értékelési módszerek jóval túlmutatnak egy egyszerű önéletrajz begyűjtésen és továbbításán, hiszen az összeállított, részletes profilok jelentősen támogatják a hatékony, gyors és megalapozott döntéshozatalt a munkaerő-kiválasztás során.

A munkaerőpiac jelenlegi helyzete

A munkaerőpiac helyzete

1024 538 Parti Gergely

Munkaerőpiaci podcast: Ajánló

Megjelent az Orienta Hungary és a Recruby közös podcastje, amelyben Parti Gergely, a Recruby országos üzletfejlesztési vezetője és Antal György, country lead osztják meg tapasztalataikat a magyar munkaerőpiac jelenlegi működéséről.

Mi történik a munkaerőpiacon?

A beszélgetés során szó esik arról, hogyan látják a fejvadász cégek a jelenlegi helyzetet, és hogy miben tudnak támogatást nyújtani a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Kiderül, mikor érdemes HR ügynökségekhez fordulni, illetve milyen különbségek vannak a pályakezdők és senior szakemberek elhelyezkedési esélyei között. A podcast bemutatja, hogy milyen a toborzási „másik oldalán” állni, és segít jobban megérteni a kiválasztási folyamat működését. Szó esik a munkaerőpiac árérzékenységéről, a pozíciók tervezhetőségéről, valamint arról is, mit keres egy munkáltató vagy munkavállaló napjainkban.

Ha érdekel, hogyan látják a piacot a HR szakemberek, hallgass bele!

Amennyiben tetszett cikkünk, nézz körül blogunkon, vagy keress állást nyitott pozícióink között!

Munkavállalói jog

Neked mihez van jogod, mint munkavállaló? – Szabadság, szünetek, betegség

1024 538 Saiban Laura

A szabadság és a munkaközi szünet egyaránt jár a munkavállalónak, azonban fontos tisztázni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján pontosan milyen keretek között és milyen mértékben. Életkoronként és gyermek születésekor plusz napok, na és mi a helyzet az apákkal? 

Betegség esetén táppénz igazolásért kell szaladni az orvoshoz, vagy éljünk a betegszabadság adta lehetőségekkel? Pár percen belül a kérdőjeleket válaszokra cseréljük.

Szabadság és a munkaközi szünetek

Munkavállalóként évente 20 munkanap alapszabadság illet meg minket, amely kiegészülhet további plusz napokkal, pótszabadságra való jogosultság esetén. 

Pótszabadság jár életkor szerint, amennyiben munkavállalóként betöltötted a 25. életéved. Innentől kezdve az alábbiak szerint egészül ki a szabadnapjaid száma: 

25. életévtől 1 munkanappal
28. életévtől 2 munkanappal
31. életévtől 3 munkanappal
33. életévtől 4 munkanappal
35. életévtől 5 munkanappal
37. életévtől 6 munkanappal
39. életévtől 7 munkanappal
41. életévtől 8 munkanappal
43. életévtől 9 munkanappal
45. életévtől 10 munkanappal

read more